Tavaszi fényben az
ágak köz surran
ott fészket rak a meleg
az élet duzzad

Nyújtóznak a fák
kacagó rügyek
táncoló szellő a
gyermekded lombokon

Sima leheletük mint
gyógyír terjed
az ágakon át
surranó szárnyakon