Éjszakák márvány nyugalmában
fénylenek karsztos homlokok.
Minden lényegtelen lemállad:
a megtörtént bogozgat okot...

Jótékony víznyelő a párna,
s a hallgatás képmeséiből
tarka sztalagmit-álom kinő:

mintha saját magára várna,
a felcsillanó nyugalomban
rajta körbe tekint az idő.