| Az
életnek mi haszna mondd, Ha egyre hajszol, űz a gond. Nem állhatsz meg a lombok árnyán Tűnődni, mint tehén s a bárány. S nem, nem tudod figyelni, ó jaj, Hogy mókáz mókus a dióval! Néznéd, amint a Nap zizegve Csillagokat hint a vizekre. Rád villan a szépség szeme, Táncot lejt, várnod kellene. Látod kigyúlni mosolyát, S nem várhatsz, menned kell tovább. Hogy élhetsz így, szegény bolond, Hogy egyre hajszol, űz a gond? |