MTSZ

Bölcs mondások - aranyköpések

Gyűjtötte: Kalmár László
* A bacilus nem hegymászó.
* A balerinának a lába beszél, a szalonturistának a szája jár.
* A baleset nem a bátor turistát éri, ha nem a vakmerőt vakmerőt hamarabb éri baleset, mint a bátrat).
* A betű közellátóvá és szűkkeblűvé tesz, a természet messzelátóvá és nyíltszívűvé.
* A csúcsokon az utak összefutnak.
* A csúcson túl mindig lejtő van.
* A csúcsra nem elég felmenni, le is kell jönni.
* A csúcsról nem látod a völgy virágait.
* A disznótorra való kirándulás tor-túra de nem tortúra.
* A divat a természet torzképe.
* A fa csak olyan arányban terjesztheti koronáját az ég felé, amilyenben a gyökerei a földbe fogódznak. a gyökértelen májusfa hamar elfonnyad: az első szélroham kidönti ( gyökértelen fának nem nő koronája / a gyökerétől elválasztott fenyő hamar kiszárad).
* A forrásból nem aranyserleggel isznak.
* A friss levegő, a nap éltető tüze, az üdítő víz, az erőt újító anyaföld: az élet e négy alapeleme a turistaságban vannak összefoglalva foglalata a természetjárás.
* A férfi a szabad természetben a legerősebb, a nő a legszebb.
* A gyopár akkor van biztonságban, ha a termőhelyét nem lehet megközelíteni.
* A havas csúcsa közelebb van a naphoz és mégis a leghidegebb.
* A havasi gyopár nem terem üvegházban.
* A havason kisebb a föld vonzereje, mint a völgyben.
* A hegycsúcsok élvezik a leghosszabb napokat.
* A hegycsúcson minden út találkozik.
* A hegyek közt nem csak fizikailag juthat magasabbra az ember.
* A hegyek por- és füstmentes régiójában szinte elfelejtjük, hogy por és hamu vagyunk.
* A hegyen az ember közelebb van istenhez és önmagához.
* A hegyen túl mindig kiesebb a völgy, mint a hegyen innen.
* A jó térkép jobb kalauz, mint a rossz vezető.
* A jó térkép, mint egy jó étlap felkelti az érdeklődést, étvágyat csinál.
* A kalauz-könyvekben néha mondvacsinált természet van.
* A kalauzkönyv sok fáradságtól, költségtől és - élvezettől kímélhet meg.
* A kandi néz, de nem lát; a fásult lát, de nem néz, a turista néz is, lát is.
* A kengyelfutó, a házaló és a vándorcigány nem turista.
* A kenyérkeresés muszáj-fáradfozása nyűg, a turista önkéntes fáradozása élvezet.
* A kirándulás úgy aránylik a turistasághoz, mint borvíz a borhoz.
* A kis kényelmetlenség fűszere lehet a turistaságnak, a nagy kényelmetlenség azonban méreg.
* A korsó a kútra jár, a turista a korsóra.
* A koránkelés meghosszabbítja a napot, a későn lefekvés megrövidíti az életet.
* A következetlen ember olyan, mint a vizesárok: egyszer árad, másszor kiszárad.
* A közös túrázás a házasság erősítője és termékenyítője.
* A leghosszabb élet is másodpercekből áll, a leghosszabb út is lépésekböl. Jól oszd be a perceidet és a lépéseidet.
* A legjobb kézilámpás a telihold.
* A legjobb túrista-ötlet, ha a fáradt turista szemébe ötlik a menedékház.
* A leglátogatottabb barlangok a bűnbarlangok.
* A legmagasabb hegyen is közel van a föld és távol az ég.
* A legszolidabb vendéglő a hátizsák.
* A legtágabban vett földrajz a tudományok enciklopédiája, a turistaság pedig a sport enciklopédiája.
* A legveszedelmesebb út nem okvetlenül a legélvezetesebb.
* A lelkeket semmi sem hozhatja könnyebben közelebb egymáshoz, mint a természet szépségeiben való együttes gyönyörködés.
* A lustaságra mindig lehet okot találni.
* A lusták ürügye: a fárasztó turistaság nem kellemes, a nem fárasztó unalmas.
* A lángész és az embergyűlölő egyedül jár. A lángészből van kevesebb.
* A madár sohasem énekel hamisan.
* A magas csúcson törpe lesz a fenyő.
* A magas hegyek és a mély völgyek tartják meg a leginkább a havat.
* A magyar tenger legalább egészen magyar, ha nem is egészen tenger.
* A mennydörgés hinni tanít, a szivárvány remélni, a verőfény szeretni.
* A meredek csúcsra nem lehet rohanva feljutni.
* A múlt nélkül nincs jövő.
* A művelt turista a maga teljében élvezi az életet.
* A nagy csúcsokat többnyire csak messziről látjuk.
* A nagyon korán és nagyon későn nyíló virágot megveszi a fagy.
* A napfény és az árnyék összetartozik.
* A nehéz cipő megkönnyíti a hegymászást.
* A nemturisták ürügye: a fárasztó turistaság nem kellemes, a nem fárasztó unalmas.
* A néprajz a legérdekesebb virág az eszmélve járó turista útja szélén.
* A nővér a beteget, a jó levegő az egészséget ápolja.
* A pihenés nem tétlenség, hanem új erő gyűjtése.
* A por- és füstmentes hegyek között elfelejtjük, hogy por es hamu vagyunk.
* A regényes vidék ritkán termékeny. A regényes ember ritkán alkotó.
* A rengeteg útvesztőjében az ember megtalálja önmagát.
* A sas nem ismer demarkációs vonalakat.
* A sok bor szomjat csinál, a kevés víz szomjat olt.
* A szabad levegőt nem lehet szuronnyal elzárni.
* A szabad természet igazi szanatórium. Minden test-lelki bajnak elejét veszi, a meglévőt enyhíti és gyógyítja.
* A szabadban sétálni hasznosabb munka, mint az íróasztalnál görnyedni.
* A szoba koporsó, a város temető, a turistaság feltámadás.
* A százados rom nem csak történelmi emlék, hanem a táji romantika gyökere is. konzerváljuk a romokat.
* A síkon is lehetünk felfedezők.
* A sűrű ködben a legjobb derű sem nyújt igazi gyönyört.
* A tarmészetjárás a legjobb mesterszakács.
* A tavasz arra emlékezteti az ősz öreg embert, hogy mi volt, az ősz az ifjat, hogy mi lesz.
* A tavasznak virága van, az ősznek gyümölcse.
* A természet csendje a legszebb szimfónia.
* A természet gyógyszertára a leggazdagabb patika.
* A természet iskoláját soha nem lehet befejezni.
* A természet megvan az ember nélkül, te az ember nem lehet meg a természet nélkül.
* A természet mindig szép, de egyes szépségei más-más évszakban érvényesülnek legjobban.
* A természet nyitott könyv, csak az ABC-t hozzá nem mindenki ismeri.
* A természet nyitott könyv, de zárt falak között élő ember analfabéta. a turista tanítja irva-olvasásra.
* A természet szertára szemléltetőbb, mint bármely iskoláé.
* A természet templomában a turisták a hívők.
* A természetbarát hétvégi telke a nagyvilág.
* A természetben az a csodálatos, hogy ami csodálatos, az is természetes.
* A természetben élni ártatlanság, a természettel élni okosság, a természet nélkül élni ostobaság, a természet ellen élni bűn.
* A természetet büntetlenül nem lehet megerőszakolni.
* A természetet és a kenyeret nem lehet megunni.
* A természetjárás a legjobb mesterszakács.
* A természetjárás célja nem a kimerülés.
* A természetjárás nem csak a láb sportja, hanem a szemé is.
* A természetjárás nem kilométerekből és zsintemelkedésekből áll.
* A természetjárás télen is virulhat, mint a fenyő.
* A természetjáró adja meg az árát, ha rossz útra tér.
* A természetnek a művész a kosztosa, az iparos a bérlője, a tudós a kéme, a turista a szeretője.
* A természetnek az iparos a bérlője, a tudós a kéme, a turista a szeretője.
* A természetnek is szüksége van barátokra.
* A torna a turistaság cikóriája.
* A turista gyógyszerét a természet ingyen adja.
* A turista hitbizománya a nagyvilág, nem lehet kisajátítani.
* A turista meleg ruhája néha kényelmetlen lehet, de hiánya veszedelmes lehet.
* A turista munka nem áldozat, hanem kötelesseg.
* A turista ne követeljen mindig abszolút tisztaságot, a desztillált víz nem iható.
* A turista vigasztalódjék az oláh közmondással: jobb a rossz idő, mint semmiféle idő.
* A turista ágyát a jól eső fáradtság veti puhára.
* A turista élvező geográfus.
* A turista étlapja a térkép.
* A turista önként fárad.
* A turistaság a honismeret és honszeretet abc-je.
* A turistaság a legideálisabb foglalkozás: nem fajulhat kenyérkeresetté.
* A turistaság a sportok univerzitása.
* A turistaság a tudomány cserkésze.
* A turistaság az egészség takarékpénztára.
* A turistaság az elveszett paradicsom keresése és némileg megtalálása.
* A turistaság az ifjút férfivá teszi, a férfiút ifjúvá.
* A turistaság célja maga az út, ezért minden turista út célhoz vezet.
* A turistaság célja nem a kimerülés.
* A turistaság fáradozása nem áru, hanem ár.
* A turistaság hasznos művészet, a kilométerfalás haszontalan mesterség.
* A turistaság jobb szakács, mint az éhség.
* A turistaság kibékíti az ellenfeleket és szorosabbra fűzi a barátságot.
* A turistaság nem csak a láb sportja, hanem a szemé is.
* A turistaság szelep, amely elvezeti a civilizáció mérgesgázait.
* A turistaság társadalmában meg van oldva a nőemancipáció és a feminizmus minden problémája.
* A turistaság télen is virulhat mint a fenyő.
* A turistaság és patika fordított arányban állnak egymáshoz an arányos.
* A turistasághoz nem csak láb kell, hanem lélek is.
* A turistaélvezet mértéke nem a megtett kilométerek számától függ.
* A turistának jobb borúban indulni és derűben visszatérni, mint megfordítva.
* A turistának jó lába és gyomra, nyílt szeme és szíve legyen.
* A turistáé a legnagyobb latifundium: az egész föld.
* A táj intim szépsége csak szép lélekben tükröződik híven.
* A táj szépsége részben a turista lelkéből ered és oda hat vissza.
* A tájak igazi szépsége a saját lelkünkben van.
* A tájképfestő keresi a táj szépségét, a turista rátalál.
* A tájoló csak mutat, dönteni a vezetőnek kell.
* A tájék igazi szépsége a saját lelkünkben van.
* A tökéletesség csúcsán találkoznak azok, akik a hegyek más-más oldalán törekedtek a magasba.
* A törpe lélek a Tátra csúcsán sem áll magasan.
* A történelem a természet napjának a holdja.
* A történelem az élet tanítómestere.
* A túratársak nem szorulnak házasságközvetítőre.
* A vadász csapása az ösztön útja, a hadak pályája az erőszaké, a kereskedelem útja az önzésé, a turista ösvénye az eszményé.
* A vasúti kocsiból a táj csak mozgó fénykép.
* A vezető a vezet szemével, a vezetett a vezető szemével szokott látni. egyik sem igaz látás.
* A vidék szépsége inkább az élvező turistáé, mint a telekkönyvi tulajdonosé.
* A villamosság korszakával szemben is haladást jelentene az ózon kora.
* A világból annyi a miénk, amennyit meglátunk belöle.
* A világgyűlölet ellenszere a természet szeretete.
* A vándor a napnyugtát várja, a turista a napkeltét.
* A vándorösztön nem turista vonás.
* A vízesésnél jól esik a ... sör.
* A völgyben légy galamb. A csúcson legyél sas.
* A zerge nem lesz házi állat a turista nem lesz rabszolga.
* Ahol hegy van, völgy is van.
* Akarat híján minden hegy túl magas.
* Akarmeddig megyünk: szemünk és vágyunk tovább ér.
* Aki a hegyeket járja, annak a földi lét nem a siralom völgye.
* Aki a hegyen felfelé halad, szerényen meghajlik, aki lefelé megy, peckesen ágaskodik.
* Aki a szabad természetben bolyong, helyes úton jár.
* Aki a természetet nem ismeri, az az életet sem ismerheti.
* Aki egész nap szembe akar menni nappal annak délben meg kell fordulni... aki háttal annak is.
* Aki fölfelé megy, nem lát annyit, mint aki lefelé jön.
* Aki nem gyalog jár, mankón jár.
* Aki sokat utazik, sokat lódít, aki nem utazik, elhiszi.
* Aki szereti a természetet, nem gyűlölheti az embereket, nem lehet önző.
* Akármeddig megyünk: szemünk és vágyunk tovább ér.
* Ameddig a lábad elér, mind tiéd a világ.
* Amiről a forrás mesél, arról a folyamnak már fogalma sincs.
* Annak a fának, amely magasra akar nőni, mélyen kell gyökereket eresztenie.
* Az Alföldön a homokbucka és a kunhalom is hegynek számít.
* Az alföld kenyeret ad, a felföld lelket.
* Az alpinizmus a turistaság szublimálása.
* Az egészség koalíciója: a levegő, napfény, mozgás.
* Az ember a természetben közelebb kerül önmagához.
* Az ember elrontja a természetet, a természet megjavítja az embert.
* Az emberek keresik a kockázatot , csak míg az egyik a meredeket mássza, addig a másik a szakadékok szélén jár.
* Az emberek közti hajszában ütött sebet a természet adta magány hegeszti be.
* Az emberek szívesebben járnak síma úton, mint egyengetik azokat.
* Az emberi elme feladata: kifürkészni a természet titkait, felhasználni a természet erőit.
* Az enerváltság és idegesség a mi nemzedékünk eredendő bűne. A megváltó természet apostola, a turistaság.
* Az idegenforgalmi vállalattal turistáskodó bérelt lábon jár és kölcsön szemmel lát.
* Az ifjúság és a tavasz sok emberből turistát csinál.
* Az igaz turista leszakítja minden órának a virágát, de nem szakit le egy vadvirágot sem azért, hogy eldobja.
* Az igazi művészet tömörített természet.
* Az igazi turista nem válogat az évszakokban.
* Az irgalmas nővér a beteget ápolja, a szabad levegő az egészséget.
* Az is lehet igazi turista, aki nem jár nyaktörő utakon.
* Az iskolai természetjárás a legjobban egyesíti a kellemest a hasznossal.
* Az ismerős hegyek messziről is szépek.
* Az utazó útja a célért van, a turista célja az út.
* Az utikalauz sok fáradságtól, költségtől és élvezettől kímélhet meg.
* Az volna az ideális fürdőhely, ahol télen nyaralni, nyáron teleni lehetne.
* Az állat jár, szalad, költözik, repül, húz, vándorol, mégsem turista.
* Az éles szem az országúton is felfedező lehet.
* Az élet egy turista-út, a vége a halál. Ne siessünk nagyon a cél felé.
* Az élet szétválasztja a társadalom rétegeit, a turistaság egyesíti a szabad természet ölén.
* Az élet- és turista-célokhoz gyakran csak kerülő úton lehet eljutni.
* Az életcél olyan, mint a közeli csúcs: ha elértük, ott a következő.
* Az életet sem ismerheti, aki a természetet nem ismeri.
* Az őskorban az ember a természet rabja volt, az ókorban félt tőle, a középkorban megtagadta és elszakadt tőle, az újkorban leigázta, hogy kizsákmányolja. a jövőben örök frigyre kell vele lépnie, hogy igazán a természet koronája lehessen.
* Az önkéntes fáradság élvezet, a kénytelen pihenés nyűg.
* Az összes nagyhatalmak sem tudják a Tátrát az alföld felé tolni.
* Az öt érzéket legteljesebben a turista használja ki.
* Az úr égő csipkebokorban jelent meg Mózesnek és megjelenik minden rózsabokorban a kegyes turistának.
* Az úristen elsősorban a turisták számára teremtette a világot.
* Az úthálózat a vidék idegrendszere, a vízhálózat a véredényei.
* Az útjelzés a turista sorvezetője.
* Az úttörő rendesen nem csak az utat töri, hanem önmagát is.
* Az üres és zsúfolt gyomor nem jó turista.
* Borult égből gyakoribb, mint derült égből a villám.
* Csak az a turista tud igazán élvezni, aki nélkülözni is tud.
* Csak az hal meg, akit elfelejtettek.
* Csak az szeretheti a hazáját igazán, aki ismeri is.
* Egy a nap a szabadban több pihenés mint kettő az ágyban és több oktatás mint egy hét az iskolában,.
* Egy fecske nem csinál nyarat, de a nyár sok fecskét csinál.
* Egy pohár tej a havason többet ér, mint egy palack pezsgő a városban.
* Egyszer minden lejtő véget ér.
* Együtt könnyebb.
* Előbb az inget vedd fel, aztán a bundát. Előbb a hazádat ismerd meg, aztán a nagyvilágot.
* Fáradság nélkül nincs élvező pihenés.
* Földi tájakban gyönyörködni mennyei élvezet.
* Gyógyszer helyett szedd a lábad!
* Gyökerétől elválasztott fenyő hamar kiszárad.
* Gyökértelen fának nem nő koronája.
* Ha az élet harmóniáját akarjuk, ne a természetet alakítsuk a magunk képére, hanem magunk alakuljunk a természet képére.
* Ha csak szép emléket viszel haza, máris gazdagon térsz meg a túráról.
* Ha divatba jön a természtjárás, kimegy a divatból a sok divatos nyavalya.
* Ha egyedül jársz, nem fog rajtad a turáni átok.
* Ha a Földön mindig egyenes irányba haladunk, a leghosszabb úton oda térünk vissza, ahonnan elindultunk. A turista így van minden útjával.
* Ha minden út Rómába vezet, merre menjen, aki nem Rómába akar menni ?
* Ha mindig keltnek megyünk, nyugatra jutunk.
* A túrára ne felejtsd otthon a hátizsákod és a feleségedet.
* Hegyről nézve szép a völgy, völgyről nézve fenséges a hegy.
* Háborút, fürdőt és pénzt csak pénzzel lehet csinálni.
* Időnként a társaság kedvéért is érdemes túrázni.
* Ismerd a tegnapot, és tegyél a holnapért!
* Ismerős hegyek messziről is szépek.
* Járatlan utat a jártért el ne hagyd!
* Jó hogy a leghosszabb nap nem a legforróbb.
* Karod nem ér tovább, mint a lábad.
* Kissé fáradni kellemes, nagyon kifáradni nyűgös.
* Könnyebben lehet a zsarnok ellen büntetlenül merényletet követni, mint a természet ellen.
* Lassan járj, tovább élvezel.
* Lefelé könnyebb jutni, de bukni is.
* Legsokodalúbb medicina a természet.
* Levegő, verőfény, mozgás: e triász az egészség koalíciója.
* Lustaságra mindig lehet okot találni.
* Ma van a holnap tegnapja.
* Magas hegy látókörét magas hegyek korlátozzák.
* Magasság mélység nélkül nem igazi nagyság.
* Magasság nincs mélység nélkül.
* Térképen utazni annyi, mint étlapot enni.
* Meglehet, hogy a szobatudós tanulva élvez, de bizonyos, hogy a turista élvezve tanul.
* Minél emelkedettebb a lélek, annál tágabb a szemhatár.
* Minél közelebb emelkedünk a hegyen a naphoz, annál hidegebb van, minél mélyebbre szállunk le a földbe, annál melegebb van.
* Minél magasabb a hely, annál kopárabb.
* Minél magasabbra jut a fenyő, annál törpébb.
* Minél magasabbra jutsz a hegyen, annál kisebbnek látnak a völgyből.
* Mit ér a hegy völgy nélkül?.
* Monda a táj lelke.
* Májusban vannak a turista mézeshetei.
* Más sátorhelye mindig kényelmesebb.
* Mérték, érték.
* Nagyon finnyás ember nem lehet turista.
* Ne keresd lámpással a holdvilágot és utikönyvvel a táj szépségeit.
* Ne menet, hanem csak jövet térj be a kocsmába!
* Nehéz ott járni, ahol sok ember, vagy senki sem jár.
* Nem a milliók teszik a boldog embert, nem a milliméterek a turistát.
* Nem a ruha, a felszerelés vagy a bot teszi a turistát.
* Nem az az igazi turista aki sokat szaladgál a szabadban, hanem az aki meglátja és élvezi a táj minden szépségét.
* Nem az üvegházban terem a havasi gyopár.
* Nem erdőtűznél kell szalonnát sütni.
* Nem hatásos ötlet, ha valaki csak ötöl-hatol.
* Nem minden két pont között az egyenes a legrövidebb.
* Nem mindig a legmagasabb hegyről van a legszebb kilátás.
* Nem nagy baj, ha a turista nem jár egyenes úton.
* Nem ritka, hogy a legmagasabb csúcsok a legmélyebb földrétegekből kerülnek ki.
* Nincs olyan mély kút, olyan rejtett forrás, amelyből egy jó plagizátor ne merítene.
* Nincs rossz idő, csak rossz felszerelés, na meg kényes turista.
* Néha a görbe út a legjobb.
* Némely turista akkor is elázik, ha nem esik az eső.
* Nézni és látni nem ugyanaz.
* Ritka növény- vagy állatfaj irtása nagyobb vandalizmus, mint a műemlékek pusztítása.
* Se az üres, se a zsúfolt gyomor nem jó turista.
* Semmi sem állandó, csak a változás.
* Sok ember azért nem mer befelé, magába nézni, mert szédül.
* Sok út együtt: útvesztő.
* Szabadság, egyenlőség, testvériség együtt van a turistaságban.
* Séta nélkül a diéta sem használ.
* Túrázás=kéjjárás.
* Tyúkszemet nem jó sétára vinni.
* Télen a természet legalább olyan igéző, mint a pongyolában szendergő szép nő.
* Több túra, kevesebb orvosság.
* Többet lábbal, mint torokkal.
* Legjobb kúra a túra.
* Túristatérképpel járni kényelmes, térképen még kényelmesebb.
* Túrán ne hordj magaddal botot, ha nem akarod azt elhagyni.
* Van eset, hogy a patak felfelé folyik, ha a torkolatnál megáradt folyam visszafelé szorítja. Így van ez eszmék árjával is.
* Van, aki csak a társaság kedvéért túrázik.
* Ép testben ép lélek: az emberiség fejlődésének a fontos problémáját oldja meg a turistaság.
* Értékesebb a szabadság a hegy hátán, mint az arany a hegy gyomrában.
* Ész nélkül tehetetlen az erő, de az ész is erő nélkül.
* Önkéntes fáradság élvezet, kénytelen pihenés nyűg.
* Ösvényen nem lehet autón járni.



Kérjük, hogy aki további mondásokat, idézeteket - esetleg saját ötleteket - tud, írja meg nekünk a szabo@fsz.bme.hu címre.
Vidám lapok
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
Természetbarát Szövetség honlapja
Természetbarát Szövetség honlapja
Természetbarát Szövetség honlapja