Idén nyáron, augusztus 11-én a Hold árnyéka kétszeres hangsebességgel végigszáguld Európán, Magyarországot érintve. A Szombathely - Siófok - Paks - Makó tengelyről É-D irányba, egy alig 12 km-es sávban teljes napfogyatkozás lesz látható.
Aligha létezik lenyűgözőbb természeti jelenség a teljes napfogyatkozásnál. A nagyszerű élmény - a különös fényviszonyok, a nappali sötétség, végül a nap "eltűnése" mindenkire hatással van. A néhány percnyi varázslatért akár a világ legeldugottabb sarkába is képesek elzarándokolni az érdeklődők. Ez a lehetőség most helybe jön hozzánk, azoknak kell csak útra kelni, akik lakhelye e sávon kívül esik, de nem akarnak lemaradni a ritka élményről. Várhatóan ennek hatására napfogyatkozás-turizmus indul meg erre a területre. Arra bíztatunk mindenkit, ha teheti, ne hagyja ki és túraprogramjába iktassa be ezt a lehetőséget. Miért? Mert hasonló élményben aligha lesz része a jövőben. Átlag minden tízezredik földlakót érhet ilyen szerencse élete során. Napfogyatkozásra akkor kerül sor, ha a Nap, Hold és Föld közel egyvonalban helyezkedik el, vagyis újhold közeli időpontban, ha ilyenkor a Hold árnyékkúpja a Föld felületére vetül. Ez azonban alig néhány száz kilométer széles sáv és a Föld nagyon kis területén figyelhető meg. Egy másik ok, hogy bár csaknem évente előáll ez az együttállás, de ugyanazon a területen mégis nagyon ritkán következik csak be. Hazánkban utoljára 1842. július 8-án volt látható a Zalaegerszeg-Budapest-Eger vonaltól északra eső mintegy 120 km-es sávban. Ekkor a pápai diák Petőfi is látta e jelenséget! Legközelebb 2081. szeptember 3-án a Dél-Dunántúl borul árnyékba. De az elkövetkező 75 évben egész Közép-Európát elkerüli a nagy mágia. Tehát nem érdemes halogatni a dolgot.
Amikor a Hold a Föld körüli keringése során éppen a Nap és a Föld közé kerül, napfogyatkozás jön létre, mert a Hold-korong eltakarja a Nap-korongot. A teljes napfogyatkozás feltétele, hogy a Hold látszólagos mérete felülmúlja a Napét. Nagy szerencsénkre ez most fennáll. Ettől eltérő esetben csak gyűrűs napfogyatkozás látható. Igaz, hogy a Nap mintegy 400-szor nagyobb, mint a Hold, de éppen 400-szor messzebb van a Földtől, ezért takarhatja el a kicsi Hold az óriási Napot. A napfogyatkozáskor a Hold árnyéka átvonul a Föld felszínén. Ahol a Hold teljes árnyéka (umbra) halad végig, ott teljes napfogyatkozást lehet látni, a félárnyékban (penumbra) pedig részleges napfogyatkozás figyelhető meg.
Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás a Földön az Atlanti-óceánon kezdődik, hazai nyári időszámítás szerint 11 óra 31 perckor. Az európai szárazföldet a franciaországi Normandiánál éri el 12 óra 16 perckor. Az árnyék, azaz a teljes napfogyatkozás sávja Cherbourg, Le Havre, Strassburg, Saarbrücken, Stuttgart, München és Graz érintésével jut el hozzánk.
Magyarországra 12 óra 46 perc után lép a Hold-árnyék és 12 óra 58 perekor hagyja el hazánkat. A teljes napfogyatkozás zónája ezután átvonul Románián, Törökországon, Irakon, Iránon és Indián . A Hold árnyéka a Bengáli öbölből 12 óra 36 perc után hagyja el a Földet, hogy csak a következő ezredévben térjen vissza ismét. Így összesen 3 óra 7 perc alatt mintegy 14 000 kilométer hosszú utat fut be a Föld felületének 0,2 %-án.
Hazánkból a teljes napfogyatkozás a részleges napfogyatkozás fázisaival kezdődik, kb. 1 óra 22 pereccel korábban, mint a teljesség bekövetkezte. Az első kontaktus után már néhány perccel látható a napkorong csorbulása. A ragyogó napfelszín percről-percre fogy. A Nap sarlója nyugati irányból egyre vékonyodik, a táj megvilágítása tompul. Most már érezzük, hogy ez nem egy közönséges nap lesz. Az égbolt kékje mintha sötétebb lenne. Az árnyékok és a fényviszonyok fátyolosak lesznek. A teljesség előtt negyed órával vízhullámszerű árnyéksávok vibrálnak, a táj fémes-szürkés színűre vált, az égbolt nyugati része jól láthatóan sötétebb, mint a keleti. A nyugatról növekvő sötétség eléri a Napot és körbefogja. Már nem a Nap környezete a legfényesebb, ahogy megszokhattuk. Majd sárgás-narancs derengést látunk az ég alján, a levegő visszahűl, az állatok elcsendesednek. Mintha az események is gyorsulnának. Közeledik az árnyék. Olyan, mint egy közeledő hang nélküli vihar. Feltűnik a legfényesebb bolygó, a Vénusz. A teljesség beköszönte előtti utolsó pillanatokban a napsarló teljesen elvékonyodik, majd ragyogó gyöngyfüzérré bomlik, a napfény már csak a hold-völgyeken süt át. Végül már csak egyetlen fénylő gyöngy csillan fel. Feltűnik a "gyémántgyűrű" jelensége. Aztán a Nap-korong elsötétül és megjelenik a Hold szegélye körül a ködös, sugaras napkorona. Ha szerencsénk lesz, láthatunk néhány rózsaszín napkitörést is. Az égbolt sötét, csak a horizonton lesz látható egy ezüstös fénylés. Megjelennek a legfényesebb csillagok (Procyon, Regulus, Szíriusz, Rigel) és a bolygók (Vénusz, Merkúr) is. De figyeljük a Napot, melynek helyén ijesztő fekete korong ásít. Néhány másodperc és ismét felragyog a gyémántgyűrű, majd a gyöngyfüzér, de ezúttal a nyugati peremen. Kibontakozik a ragyogó napsarló, a táj lassan visszanyeri eredeti színét, a holdárnyék már messze jár. A csoda lassan véget ér.
A majd 112 kilométer széles teljességi zóna tengelyében, (például Szombathely, Nagyvázsony, Siófok, Kiskörös) a mintegy két és félórás eseményből a teljes napfogyatkozás összidőtartama 2 perc 22 másodperc, ez mindkét irányban fokozatosan csökken és a zóna szélén csak egy pillanat az egész.
SOHA NE NÉZZÜNK KÖZVETLENÜL A NAPBA! Se szabad szemünkkel, se binokuláron vagy távcsövön keresztül, se a fényképezőgép vagy a videokamera keresőjében! Maradandó károsodást okozhat, még a jelentősen eltakart napkorong esetében is. Megfigyeléshez biztonságos fénycsökkentő szűrőt (hegesztő-, kohász-üveg, speciális szűrő) használjunk. Nem megbízható a kormozott üveg, az exponált film. Alkalmatlan a napszemüveg is!
Lehetőleg észak felől védett, a többi irányba, főleg délre, kellő kilátással bíró olyan helyszínt válasszunk, ahol elég ideig tarthat a megfigyelés. A Nap, az esemény idején 57-59°-os szögállásban látható majd. Időben foglaljuk el helyünket, készüljünk fel az eseményre. A jelenség fényképezése nem okoz nehézséget, de ajánlatos legalább 200 mm-es teleobjektívet és állványt használni. ISO100 érzékenységű filmre 4-es blendével 1/250-et exponálhatunk. A teljes fogyatkozás 2 percében szűrő nélkül, előtte és utána csak szűrővel érdemes dolgoznunk. Használhatunk videót is; de ehhez is kell a külső szűrő. Az optikát teljes nagyításra kell állítani. Célszerű jó előre begyakorolni és beállítani gépeinket, hisz részben sötétben kell majd dolgoznunk. Ne szalasszuk el a lehetőséget.
Bár a világ legkülönbözőbb helyeiről természetesen hamarosan újra láthatóak lesznek teljes napfogyatkozások, ez a csodálatos égi jelenség, de már csak a következő században illetve évezredben. Legközelebb 2001. június 21-én, az Atlanti-óceánról és Afrika déli részéről lesz látható teljes napfogyatkozás. Ide túrázhatunk, vagy várunk 82 évet, hogy hazai tájon élhessük át újra e káprázatos természeti színjátékot.
Garadnay Sándor