                                   |
|
| Túl a Tiszán az a módi leányok, Minden legény szeretőt tart magának. Tiszán innen fűzfa erdő, ihajja, ihajja, Hajlik minden ága, azért nincsen párja a szerelmes kislánynak. Békót verek a lovamnak lábára, Mért nem ügyel a gazdája szavára. Békóba ver a szerelem, ihajja, ihajja, Amióta ezt a, amióta ezt a barna kislányt szeretem. |