                                   |
|
| Kis kertemben, seje huja haj, egy rózsafát ültettem.
Este, reggel, ihaj, csuhajja, könnyeimmel öntöztem. Megártott a tövének, seje huja, a gyenge levelének, Már én többet, ica hejre haj, nem hiszek a legénynek. Végig mentem, seje huja haj, az ürögi nagy utcán, Betekintek, ihaj csuhajja, kis angyalom ablakán. Éppen akkor, sejehaj, vetette föl, vetette föl az ágyát, Rozmaringgal, ica hejre haj, söpörte a szobáját. |