                                 |
|
| Nyári
piros alma leesett a sárba, Ki felveszi, nem veszi hiába. Én felvettem, a zsebembe tettem, Egy barna legény megszeretett engem. Ez a barna kislány de kedvemre való, Nem hiába fáradt érte hat ló! Mind a hatnak kese volt a lába, Sej, barna legény annak a gazdája. |