                            |
|
| Rozmaringnak csak az a szokása, Télen-nyáron zöld annak az ága, Ha levágják, karikára hajlik, Kit szerettem, az őszre házasodik. Elmondhatom: Istenem, Istenem, Gyászbaborult az egész élete. Gyászbaborult fölöttem az ég is, Elhagyott a régi kedvesem is. |