                          |
|
| Sej, most kezdtem egy fehér kendőt viselni, Most kezdtem egy barna kislányt szeretni. Úgy akartam szeretni, hogy ne tudják, Sej, a csillagok rám világosították. Sej, két partja van a zavaros Tiszának. Közepibe fehér hattyú leszállott. Két szárnyával vágja széjjel a habot, Sej, most tudtam meg, hogy a babám elhagyott. Sej, piros alma kigurult a kosárból, Nincsen, aki megtörölje a sártól. Én felveszem, megtörlöm a sártól, Sej, csókot várok estére a babámtól. |