                            |
|
| Kisdobozi kerek erdő de magos, Közepibe barna kislány aranyos. Hogyha én az erdőnek a szélső fája lehetnék, A babámnak vállaira borulnék. A dobozi kastély alatt van egy fa, Barna kislány heverészik alatta. Barna kislány, barna kislány, keljél fel az árnyékból, Jövő ősszel jövök a szabadságról. Szép a páva, mert a tolla aranyos. De még szebb a Maros vize, mert habos. Lesz még az a páva, páva, páva tolla sáros is, Leszek én még a babámmal páros is. |