                                 |
|
| Jósvafő, ó jósvafő, bűvös tanyánk, Jósvafő, hol az ember térdig sárban jár, ó Jósvafő, oly csodás a karsztvidék. Pompás völgy ölében, forrás közelében Táborfüstünk vígan ég, S mert nincs itt a nejem, nem fáj már a fejem, Nótás kedvem kél. Csinn-csinn-csinn, koccanjon a poharunk, Csinn-csinn-csinn, inni kell hát, Csinn-csinn-csinn, bánatunk tovarepül, Inni kell hát. Barlangban, a barlangban vajon ki jár ? A barlangban, ahol mindentestrész csupa sár, A barlangász ott vajon mit csinál ? Száraz helyre érve benyúl a zsebébe, S bort vagy pálinkát piál. Már nem falra mászik, inkább danolászik, S közben iddogál. Inni kell, mert inni kell, ez a szabály, Mert inni kell, amíg szemed keresztbe nem áll, Inni kell, legyen bor vagy rumba tej, Gyógyír fájdalomra, szívre és gyomorra, Minden kórra inni kell, Tölts hát a pohárba, szívünk sose árva, Hogyha inni kell ! |