Udvaromon három kocsi terágya, Erányosan van az oda lehányva, Erányítom a terágya erányát, oszt Csókolom a szomszédasszony leányát. Mikor a Nap feltolja a pofáját, Kihajtom a gazduramnak gulyályát, Kihajtom a gazduramnak gulyályát, oszt Tisztelettel gondolok a babámra. Rámás csizmám a pökéstől de fényes, Én vagyok a kisbürgözdi nagybéres. Ha megrakom ganéjjal a szekerem, Közepibe a babámat ültetem. |