                  |
|
| Fekete, mély vízen, fehér sziklák alatt, Csendesen, egyedül, öreg hajó halad. Tépett vitorla lóg, a kötél nem feszül, Megy az öreg hajó csendesen egyedül. Hé gyerekek! Hol az öreg rani, Ben Marot, sehol sem hallani, Merre lehet a vörösképű Fred? Törött kormánykerék magányosan forog, Törött küllőiről pirosló vér csorog. Kötélcsomó alól kilóg egy sárga mez, Fekete sombreró, itt nyugszik Alvarez. A halott lábain bozontos macska lóg, Szemei fátyolos, zöldes üveggolyók. Hé gyerekek! Hol van a kapitány? Joe Halef, az az öreg zsivány? Hol van a jó, rozmárszakállú Joe? A kabin oldalán vérrel felírva áll: "Április elsején itt járt a vad halál!" Elmondjuk, hogy miért volt ez a nagy csata, Mért halt meg elsején Ben Marot éjszaka? A földön Joe Halef talált egy löszcsigát, S a térképek felett kezdték a nagy vitát. Zizegve szállt a kés, dörögve szólt a colt, Szavamra ördögi, kegyetlen tréfa volt. Meghalt a jó Halef, a kapitány, Joe Halef, az az öreg zsivány, Meghalt a jó, kaporszakállú Joe. Élve csak egy maradt, az az asztalra állt, És vérrel húzta meg a helvét-terton határt. Arasznyi késhegyek, halomban fekszenek, A falakon a vér habos, de még meleg. Zizeg a szél, mozog a hullahegy, Húsz halott, vagy harminc, egyre megy. Zizeg a szél, mozog a hullahegy, Megy az öreg hajó fekete mély vízen, A partról nem kiált feléje senki sem. Hajó fedélzetén már senki nem dalol, Csak egy törött gitár mered a szék alól. Zizeg a szél, mint a lideg acél. Zizeg a szél, mint a hideg acél. Zizeg a szél, mtnt a hideg acél. |