Szedgyesdi-völgy barlangjai(Valea Sighiştel)Megközelítés:
Arad - [76] Belényes - Biharlonka (Lunca) - leágazás balra [75] Kimpány (Cîmpani) leágazás balra Szegyesd (Sighiştel) faluhoz. térkép
Általános leírás: M.V. 111. oldal
A szurdok tulajdonképpen egy ősi barlang beomlásával keletkezett, a ma látható barlangbejáratok az egykori oldalfolyosók torzói. Sajnos nem szolgálhatok fényképpel, mivel a szurdok mindig félhomályos, ezért fényképezéshez vigyünk magunkkal fotóállványt!
Ez a vadregényes szurdok a barlangokkal ismerkedők kiváló terepe. A Völgy hossza a falutól a forrásig 8 km, ebből kb. 4 km-es szakaszon egymást követik a patak mindkét oldalán sorakozó barlangbejáratok. Legtöbb barlang lényegében nem is több látványos bejáratnál, de ezeknél is jól jöhet a világítás, annak ellenére, hogy jobbára "utcai ruhában is járhatók" (sic. Kárpát). A völgy és barlangok térképe 
A völgyben régen vasút haladt, de ezt mára már felszedték, és emiatt a völgy nehezen járható. Újabban kék túrajelzést festettek fel, de ha a patak mindkét oldalán sötétlő üregekhez szeretnénk eljutni, többször kell vízben gázolni, illetve átugrálni felette, ha sikerül. Éppen ezért a csizma ajánlott! Az újabban felfedezett barlangok elnevezésével tiszteleg az utókor a környéket kutató tudósok előtt. A barlangok egy része könnyen megközelíthető, mivel jól látható bejáratukhoz kitaposott ösvény vezet, más részük magasan a hegyoldalban, a sziklák árnyékában húzódnak meg szerényen. Szánjunk pár napot a völgy megismerésre, és ne vegyük a lelkünkre, ha az összes lehetséges barlangot nem látogatjuk sorba, engedjük el magunkat és kiránduljunk élvezettel a vadregényes tájon.
Mivel kiesik a Bihar központjából, ezért érdemes összekötni a túrát a szomszédos Kiskohi-völgy, a kiépített Medve-barlang (P. Ursilor, ha van rá pénzünk, mert rettentő drága!), a P. Micula (lezárt, csak barlangász vezetéssel), Tölgyes-barlang (Fagului) megtekintésével.
Az első nagyobb barlang a Czárán által felfedezett P. Corbasca (Kereki Nagy Sándor-barlang), mely a völgy felett 95 m-re nyílik a sziklás oldalban. A 240 m hosszú barlang meglátogatásához barlangőrt kell kérnünk a faluban. Továbbhaladva egy baloldalról becsatlakozó erecske mohás medrében néhány métert felkapaszkodva a Szeles-lyuk (Gaura Vîntului) bejáratához érkezünk. Kis mérete ellenére is érdemes megtekinteni, hiszen sűrítve kapjuk a nagybarlang élményét. A bejárati folyosó vízében gázolva pár lépés után a kiszélesedő termecske vizéből kiemelkedő cseppkőben gyönyörködhetünk. A mellette lévő hasadékból fülbántóan tőr elő a huzat. Ha nálunk ilyen reményteli huzat lenne... Persze ez nem egyedi eset, hiszen a völgyben több hasadékból tör süvítve elő a szél olyan erővel, hogy nem is lehet bekukucskálni szemüveg nélkül. A közelben a Ripp-Ropp-barlangot sajnos már kifosztották, a híres aláírás fala kiváló turisták kézjegyével szintén az enyészeté.
Felfelé haladva hamarosan meglátjuk a Sárkány-lyuk (Dracoaia) impozáns 12 m magas, 13 m széles portáléját. A hátsó részébe elkél a világítás is, főleg ha nem akarunk a félhomályban a tufagátak medencéjében lábfürdőt venni. A mintegy 80 m hosszú "bejárat" hamarosan elszűkül, tehát folytassuk utunkat a völgy legnagyobb barlangjához. 
A baloldalon egy nagy törmelékfolyás felett, a sziklafal tövében nyílik a Peşteră Magură vagy Peşteră Domnilor (József főherceg-cseppkőbarlang). A 10 m széles, 6 m magas bejárat 40 m-rel nyílik magasabban a völgyfenéktől. Látogatásához szintén barlangőr szükséges. 1884-ben Hazay Gyula és K. Nagy Sándor fedezték fel, de bejáratát már a nép is ismerte, ha nem is merészkedett be a sötétbe. Az első feltárások után Czárán építette ki, majd a későbbiekben Mátyás Vilmos tárta fel a Medve-folyosót, mely értékes medve-leletéről kapta a nevét. Ha szemfülesek vagyunk, még megtalálhatjuk a járat falán az egykori ősállat dörzsölési nyomát. A barlang és cseppkövei - a hátsó részek kivételével - teljesen szárazok, de igen szépek. A tágas folyosón kényelmes sétával megkereshetjük a barlang jelképét a Kengurut. Több ásatás kutatógödrét kerülgetve felidézhetjük az őskor állatvilág jellegzetes képviselőit és a rájuk vadászó ősünket körülvevő világot. Mintha azalatt a hosszú-hosszú idő alatt semmi sem változott volna.
Újra napfényre jutva kissé felfelé, a sziklák tövében folytatva utunkat a Coliboaia (Semsey-, vagy Csóri vajda-barlang) 2 métert sem elérő bejáratához érkezünk. Belépve hamar kitágul, de hamar vízben és agyagban taposunk (Mocsáry-terem). A mintegy 350 m összhosszúságú, szép cseppköves patakos barlangnak még egy apró vízesése is van.
Újra visszatérve a völgyfenékhez ne hagyjuk ki a legszebb részt sem, a Schmidl-kőköz (Şghiabu) szakadékát. Több helyen 1,5 m széles, majd kitágul 2,5-4 m-re, végén ismét összeszűkül, és itt vízesés omlik alá egy medencébe. Ha még túlpezseg bennünk az erő, balra felfelé kikapaszkodhatunk a völgyből, hogy elgyönyörködhessünk a csodás panorámában.| Irodalom: | Mátyás Vilmos: | Bihar-hegység; turistakalauz |
| Corneliu Pleşa: | Peştera de la Măgura |
