Biharfüred
A Bihar hatalmas tömegei 1800 m-nél is magasabbra tornyosulnak. Vad, nehezen járható, nehezen kiismerhető vidék. Minden lépésre valami újat találhat a turista: páratlan szépségű, zengő vízeséseket, csodálatos sziklaalakulatokat, rejtelmes barlangokat, ijesztő dolinákat és megnyugtató, nagy havasi legelőket. De azért szomorúan szegény vidék ez s a népsűrűségi térképeken fehér foltjával árulja el lakatlanságát. Egy ideig zengő élet folyt a hegyekben. Fejszecsattogás verte fel az erdők csendjét, az útnak eredő szálfákat dohogó kisvonat, zúgó úsztató, dübörgő, száraz csúsztató vitte a fűrészmalmok felé. Ma már a könnyen elérhető erdők mind ki vannak termelve, csak turista járja s bámulja az erdőt.
Biharfüred környékének térképe (70 K)
A hegység turisztikai központjai Biharfüred (Stîna de Vale) és Pádis (Padis). Biharfüred ideális helyzetű klimatikus gyógyhely, tengerszint feletti magassága 1102 méter. Az 1400-1600 méteres hegyekkel körülvett telep ózondús levegője, előkelő csendje, a napsugárzás biztos gyógyulást nyújt vérszegényeknek, tüdőbetegeknek, idegi kimerültségben szenvedőknek, de főleg Basedow-kórosoknak. Köröskörül rengeteg fenyves veszi körül, egy szélcsendes völgykatlanban épült. Régóta és messze földön ismert volt az itteni 5,5 C0-os Csodaforrás (Izvorul Minunilor), melynek a fürdő létrejöttét köszönheti. A gyógyhatásúnak gondolt hideg vízhez az egész környékről zarándokolt a nép enyhülést keresve bajaira. Ekkor még csak egy esztena (pásztortanya) nyújtott itt menedéket, innen ered a hely román neve is. Pável Mihály görög katolikus püspök birtokainak bejárása közben 1882-ben megpihent ebben a szélvédett völgyben, itt kapott éjjeli szállást a püspökségi juhásznál és a hely annyira megtetszett neki, hogy rövidesen megépítette első szállását. 1883-ban megépült a Szibéria-villa, 1884-ben az első vendéglő, 1886-ban a kápolna és körülötte több villa, még később posta, fürdő, orvosi lak. Az üdülőhely igazi fejlődése 1892 után kezdődött, amikor megépítették az idevezető szerpentin utat.
A környék népszerűsítése terén Czárán Gyula, a nagy bihari turistaapostol szerzett halhatatlan érdemeket. Czárán jogot végzett, s bár a gazdálkodáshoz semmi kedvet nem érzett, beteges édesapja kívánságára elvállalta az arad megyei seprősi földbirtokuk kezelését. Atyja 1890-ben bekövetkezett halála után bérbe adta a birtokot és Menyházán (Moneasa) bérelt villát. |
Itt azonban csak a telet töltötte, kora tavasztól késő őszig az ő imádott hegyei között, a Biharban bolyongott, olyan értékes turista-kultúrmunkát végezve, aminek nyomaival még ma is találkozhatunk.
Biharfüredre 1892-ben, mint vendég került, ezután ezt a helyet bihari tartózkodásainak székhelyévé tette. Innen indulnak ki híres körútjai, amelyek a környék csodálatos természeti szépségeihez vezetnek. Az ő útjait még ma is sok helyütt követik a mai jelzett turistautak. Czárán körútjait részben a saját, részben az Erdélyi Kárpát Egyesület költségén építette, sok helyen hidakat, korlátokat, létrákat, kilátókat, útjelzéseket készített. Ezek népszerűsítésére kiadta 1903-ban a "Kalauz biharfüredi kirándulásokra. Függelékül rövid tájékoztatóval a hegység egyéb természeti nevezetességeiről" című könyvecskéjét. Könyvet írt még "Biharfüredi regék" címen és rengeteg cikket turista folyóiratok számára.
1932-ben dr. Frentiu Valér görögkatolikus püspök hozzáfogott a már előbb kidolgozott fürdőfejlesztési tervek megvalósításához. Varázsütésre nőttek ki a luxusszállók és egyéb villák a völgyben, villany- és vízvezeték épült, menedékház és különféle sportpályák létesültek. Hogy azóta mi változott, azt majd meglátjuk...