A vár kútját a török időkben mélyítették vízkivétel
céljából. Majd ebből a célból kiépítésre is került. Jelenleg ilyen célból
nem üzemel. Megközelíthető a vár udvarából.
Kevi László
leírásában szerepel ilyen elnevezéssel. A vár kútjában a felszíntől
17 m mélységben a dolomitos sziklafalban
szűk, mintegy 4 m hosszú hasadék van,
borsóköves felületekkel. A kútba leszállva az ÉNy-i oldalon elérjük a réteglap
menti elválásnak vélt 50 fokos dőlésű hasadék barlangot. Ez
igen szűk, mindkét oldalán cseppköves-borsóköves
képződményekkel fedett üreg. Legnagyobb nyitott szélessége 0,5 m, de szélei
kiékelődnek.
A vár kútját a török időkben mélyítették vízkivétel
céljából. Majd ebből a célból kiépítésre is került. Jelenleg ilyen célból
nem üzemel. Megközelíthető a vár udvarából.
A korábbi leírásból - Szabó
Pál Z. (1961 ) - a barlang
vár kútjában a felszíntől 20 m mélységben
a dolomitos sziklafalban szűk, mintegy 6
m hosszú hasadékbarlang, borsóköves felületekkel. A kútba leszállva
az ÉNy-i falon az előző hasadék alatt találjuk bővebb nyílással a II. számú
barlangot. Feltehető, hogy a két barlang éppen a kút mélyítés vonalában
volt összeköttetésben egymással. A hasadék falán csak a távolabbi, nehezen
elérhető helyein sértetlen a borsóköves
felület. Az üreg legmélyebb bejárati része a kút ÉK-i falrészén 21 m mélységben
van cseppkőfolyásos kiüregelődésként.
A vár kútját a török időkben mélyítették vízkivétel
céljából. Majd ebből a célból kiépítésre is került. Jelenleg ilyen célból
nem üzemel. Megközelíthető a vár udvarából.
E barlang a kút fenekén
található, szivattyú elhelyezés miatt tágították. DK-i irányban
(150 fokos) egy függőleges litoklázis kibővülő ürege, melynek nyomai az
átellenes ÉNy-i falon is láthatók kiüregelődésként. A kút feneke jelenleg
száraz, csak a fenékszint alá vezető hasadékban van víz.
A hasadék legnagyobb szélessége 0,8 m. Hossza a
kút falától 2,5 m . Az eredeti üreg
a 33. m-től kezdődhetett a kút DNy-i falán megfigyelhető nyomok alapján.