Máriagyüdi-barlang

Szinonima: Gyűdi-barlang
Helye, kataszteri száma: Villányi-hegység; 4150
Hossza: 45 m
Mélysége: -20 m
Bejárat tszfm: 220 m

Az elnevezés Kevi L . kéziratában, mint “Gyűdi barlang ill. Máriagyűdi barlang szerepel.
A barlang a hegy déli oldalán kb. +220 m B. m.-ban a +408,9 m magas Tenkes csúcstól DK-re 1060 m-re, a templomtól Ny-ra 1120-re található. A bejárati nyílás É-D-i irányítottságú hasadék mentén kialakult tágas üreg, egy aknabarlang folytatásaként. A bejárathoz egy szurdok vezet a cserjésen keresztül. Az ÉK-i fal a bejárati szint fölé 2,5 m-rel magasabban felnyúlik. A bejárati aknából lejtős átjáróból nyílnak a barlang üregei. A barlang megközelítése az elhagyott, járhatatlanná vált út állapota miatt nehéz.
A kürtőbe 2 x 3,5 m-es bejárati nyíláson lehet bejutni. Jól látható az É-i és a D-i oldalon a tektonika által kialakult zúzott zóna, melyben sárga agyagos lösz és vörösagyag kitöltés található. Az anizuszi vastagpados mészkő iránya:160-185/25 fokos helyzetű. A bejárati nyílás küszöbtől 7,7 m mélyen egy lépcső szerű szinlő van, ami alatt a 9. m-nél találjuk az É-i irányba továbbvezető szűk nyílást. A zsomboly alja teremszerűen kibővül és a törmeléklejtő a D-i irányba mélyül.
A nyíláson keresztül kis terembe juthatunk, mely K-i dőlésű meredek litoklázis mentén alakult ki. A falakat hidegvizes cseppkőmaradványok és kéregcseppkő borítja. A terem alján behordott hulladék található. A terem K-i felén egy nyíláson (0,5 x 0,6 m) keresztül a Denevér-terembe juthatunk. A teremben az utólagos oldódás következtében a cseppkőkérgeződések rétegzettsége kipreparálódott. A terem az előzőre közel merőleges csapású, jól megfigyelhető É-i dőlésű tektonika mentén kioldódott üreg. A mennyezete csúcsos, hasadékszerű vonalat alkot. A végén kiszélesedik.
A terem DK-i végén a cseppkövek alatt egy fülke nyílik 1,8 m magassággal, melynek mennyezetén régi vízjárat nyoma látszik időszakos vízszivárgással. A fülke folytatása elszűkül a terem feneke alatt 1 m-rel mélyebben a letört cseppkőtorlasz alatt.
A Denevér-teremben megfigyelhetőek denevérek. Szabó Pál Z. leírása alapján tudjuk, hogy 1955-ben 1 m3 guanót termeltek ki a barlangból. A barlang képződményeit 1872-ben dísztő és emlékkőnek kitermelték. Képződményeit a század első felében erősen megrongálták, kifosztották.