Csővári 1. sz. barlang
 
Kép: A Csővári 1. sz. barlang bejárata.

Szinonima: -
Helye, kataszteri száma: Cserhát; Csővár, 5552
Hossza: 17 m
Mélysége: - m
Bejárat tszfm: - m

17,1 m hosszú. Első felmérését a Budapesti Vörös Meteor S.K. barlangkutatói végezték benne 1958 jan. 5-én, majd 1978-ban az FTSK csoport is feltérképezte és később 1989-ben az Acheron csoport részletesen, feldolgozta a terület barlangjait köztük ezt is.
A Vár-hegy csúcsán lévő Várromtól D-re 50-70 m-re található, a rom alatti sziklafalban. A Vár-hegyet felső triász mészkő (karni) és dolomitos szaruköves mészkő (nóri) alkotja. A barlang karni vékonypados mészkőben fejlődött ki a kőzethatár közvetlen közelében. A barlang melletti kőzethatáron létrejött hasadékot összecementált breccsa tölti ki, melyben több karvastagságú üreg látható, ahol a cementáló anyag aragonitnak látszik (Dr. Dénes - Szentes).
A felnyílt tágas barlangüreg oldalfalain és a földön fekvő beomlott mennyezeten borsókő képződmények találhatóak. Az előcsarnok legbelső még be nem szakadt mennyezet szakaszán korróziós üstöket figyelhetünk meg, erős kormozódás nyomaival. Az előtérből nyíló 12 m hosszú járat kis teremmel kezdődik és kb. 1 m magas folyosóban folytatódik, melynek végét kőtörmelék zárja el. A járatban szép számmal találhatóak cseppkőképződmények. Az 5 m hosszú felsőjárat egy kis teremből és egy teljesen elszűkülő szakaszból áll, mely valószínűleg összefügg az alsó járattal. A barlang kialakulása valószínűleg hévizes eredetű. 
A régi térképekkel összehasonlítva a felmérési pontatlanságon felül is mutatkoznak eltérések, amelyek arra engednek következtetni, hogy a barlang K-i végpontján bontási kísérlet történt. E kutatásoknak írásban nyoma nincs.
A barlangban elég sok szemét található!!!