Vásáros-úti-zsomboly

Szinonima: Maszk-barlang, Maszek-barlang
Helye, kataszteri száma: Mecsek,Nyugati-mecsek; 4120
Hossza: 57 m
Mélysége: -26 m
Bejárat tszfm: - m

-26 m mély, 57 m hosszú inaktív víznyelő. A Vízfő-forrás vízgyűjtő területébe tartozik, amelytől 2450 m-re található (D-DNy-ra). Bejárata a Vásáros út mellett, az úttól kb. 15 m-re, egy jelentős méretű töbör alján nyílik, egy 2-3 m magas kisebb mészkőfal aljában.
A víznyelőt 1967-ben kezdték el kutatni, de a barlang 1978-ban találta meg a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal Barlangkutató Csoportjának (BIHBCs) három tagja: Kis Péter, Pető József, Zalán Béla . Az első bejárás alkalmával mintegy 6 m-es mélységig sikerült leereszkedni, ahol omladékból és agyagból álló álfeneket találtak, benne alig felismerhető bontási nyomokkal. A kutatást itt folytatta kis Péter és Zalán Béla alkalmi segítők közreműködésével, akik a már említett BIHB csoport tagjai közül kerültek ki. Mintegy 2 m mély akna alján lejtős, szűk, kövekkel részben kitöltött járatra bukkantak, mely még ismeretlen tágas járatba vezetett. Ez a folyosó lépcsősen lejtett, majd hirtelen egy aknába végződött. Az aknából a továbbjutást egy szűk hasadék akadályozta meg. Később a szűkület tágításával megnyílt az út a barlang legnagyobb üregébe, ahol annak alján egy részben omladékkal eltömődött akna mutatta a folytatást. A néhány méter mély akna kitakarítása hamarosan megtörtént és nyilvánvalóvá vált, hogy van folytatása az üregnek, de az igen szűk. Hetekig tartó vésés során sikerült kitágítani a 2 m hosszú karvastagságú szűkületet. Az év utolsó napjaiban siker koronázta a két kutató fáradhatatlan munkáját, amikor is 10 m hosszú jól járható folyosóba sikerült bejutniuk. Végét szűkület zárta el, itt 1984-ben a BIHB kutatói aggregátor, HILTI fúró segítségével sem tudtak továbbjutni.
A függőleges 4 m-es bejárati akna után a járat kitágul és egy kisebb lapos terembe érkezünk. Ezt a bejárati szakaszt már számos denevér használja telelő helyéül, és itt esnek áldozatul legkönnyebben a látogatóknak. Egy szűk kúszójáraton végighaladva érünk be egy újabb kis méretű terembe, ahol a víz korrodáló hatása a járatot és a termet elválasztó kőzet “ablakosan” kikorrodálódott. Itt egyébként már megfigyelhetünk cseppkőképződményeket és az agresszív vizek hatására bizarr oldásformákat. A kis teremből egy aknába mászhatunk le, melynek egyik oldalán, 6-7 m magas cseppkőlefolyást láthatunk, míg az akna másik oldalán farkasfogas, kagylós oldásformák láthatóak. Egy szűk hasadékon keresztül, - amiben egyébként a barlang legjelentősebb és legszebb képződményei találhatók - eljutunk az utolsó nagy terembe, amely tekintélyes méretekkel rendelkezik (7x3x). A terem magassága eléri a 15-20 m-t. Az akna felső részé felmászva, egy teraszra érkezünk, ahol az állandó vízbefolyás egy kisebb cseppköves medencét táplál. Az akna utolsó felében ritka, hidegvizes borsókövek találhatóak. Az alján, szűk járaton végighaladva érjük el a jelenlegi végpontot.
A Pro Natura csoport radondetektoros méréseket végzett benne, 1997-ben. Térképét 1981-ben a Mecseki Karsztkutató Csoport, majd 1995-ben a Pro Natura csoport is elkészítette azt.
A bejáratot 1995-ben a Pro Natura csoport lezárta, tekintettel arra, mivel a jól megközelíthető - frekventált - helyen lévő víznyelőbarlang kiemelkedi formakincsével és denevérállományával a mecseki barlangok közül.
A barlangban előforduló denevérfajok: nagy patkósorrú-, kis patkósorrú-, közönséges-, horgasszőrű- és vizi denevér.
A barlang nevének eredete:

Az 1978-as évben is, mint előtte és majd utána is a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal barlangkutatóinak fő és jóformán egyetlen kutatási programját az Achilles-víznyelő jelentette. Néhány fiatal kutatót ez nem elégített ki, így igyekeztek a karsztterülettel jobban megismerkedni. A terepbejárások során fellelt barlang kutatása jelentős színfoltot vitt az amúgy igen egyhangú bontási munkába. Sokan — főleg a csoport idősebb tagjai — ezt nem mindig nézték jó szemmel és gyakran érte a vád az elkalandozókat, hogy “maszekolni” járnak ahelyett, hogy minden idejüket és energiájukat az Achilles-víznyelő feltárására fordítanák. Így maradt rajta a barlangon a Maszek elnevezés. Később a szakirodalom Vásárosúti-zsombolyként említi. Valószínűleg ez a régebbi elnevezés, de az üregrendszer jellegét nem határozza meg megfelelően. A barlang inkább tekinthető inaktívvá vált víznyelőnek, mint zsombolynak.


<<Mecsek Mecsekhez