Sózó-víznyelőbarlang
Szinonima: -
Helye, kataszteri száma: Mecsek,Nyugati-mecsek; 4120
Hossza: 20 m
Mélysége: -17 m
Bejárat tszfm: - m
-17 m mély víznyelőbarlang. A Bodó-hegy K-i oldalában
található Orfűtől DDK-re 2,9 km-re (a Vásáros úttól Ny-ra 400 m-re, a IV-es
bányaüzem közelében). A Vízfő-forrás vízgyűjtő
területébe tartozik . A nyelőhöz kb. 450 m hosszú vízmosás vezet
az év jelentős részében vízzel táplálva azt.
Az 1987-ben a nyelő
alján megkezdett bontás (Pro Natura csoport)
nem hozott eredményt. Ezért a nyelő oldalában látható kis beszakadást bontották
meg. A mosott kövek közül erős huzat volt érezhető. A nagy omlásveszély
miatt csak -2,5 m mélységig sikerült ekkor kibontani. 1990-ben
a Myotis csoport segítségével -8 m
mélységig sikerült kibontani a nyelőt, amiben a 6 m-es függőleges ácsolat
alatt egy kis oldalfülke tárult fel az akna Ny-i oldalában, itt már a szálkő
is megjelent. Ebben a mélységben az omladékot cseppkövek
cementálják össze, valamint a kialakult üregek falán visszaoldott cseppkőroncsok
figyelhetőek meg.
1991-ben a Pro Natura Csoport nyári
táborában (aug. 11-18) az agyagos omladékban -12 m mélységig sikerült kibontani.
1992-ben a bejárati ácsolat tönkrement
felső öt méterét kellett kicserélniük. 1993
-ban a téli hóolvadás soha nem látott áradást okozott a nyelőnél. A 800
l/perces (tetőzéskor) vízhozamot is visszaduzzasztás
nélkül nyelte el, ami kíméletlen rombolást
végzett. A nyelő feltárását szinte elölről kellett kezdeni, mivel az ácsolat
teljesen megsemmisült és hatalmas omlások keletkeztek a barlangban. 1995-ben
a kútgyűrűkkel biztosított bejárati szakasz alatt (a fával ácsolt részen)
ismételten omlás történt, aminek hatására jelentős üreg alakult ki. Az
ősz folyamán az esőzések hatására egy a felszínig hatoló omlás jött létre,
amely elnyelte a kútgyűrűkkel biztosított szakaszt is. Nagy
kráter keletkezett, amibe a bejárat közelében tárolt három beépítésre
szánt kútgyűrű is belezuhant . A kutatás
folytatása itt szinte lehetetlenné vált, amíg az omladék meg nem állapodik.
-8-10 m mélység után jelentős mennyiségű cseppkőkéreg
alakult ki az omladék köveken, melyek többsége meghaladja a több cm-es,
esetenként a 10 cm-es vastagságot is. A végpont táján a kiemelt kövek felületén
ismeretlen eredetű apró penészgomba
borította, jellegzetes szaggal, amelyhez hasonlót az Abaligeti-barlang
bagolyvár nevű szakaszán lehetett megfigyelni.
A huzat szinte mindig jól érezhető,
de a külső hőmérséklettől erősen függ az intenzitása. Nyáron kifelé (8,6
oC-os), télen befelé (felszíni hőmérsékletű) áramlik a levegő
benne, aminek hatására kőkeménnyé fagy az agyag.
Mecsekhez