Helye, kataszteri száma: Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, 4450  A barlang hossza: 3280 m  Mélysége: -16m   Bejárat tszf. magassága: -

A Kórház-barlangban kutató barlangászoknak 1987s-ben sikerült rábukkanni az első, és a mai napig egyetlen nyílt vízfelszínre. Az ide érkező búvárok egy hatalmas barlangcsarnokba merültek alá. Az utóbbi években végzett kutatások javarészt annak a kérdésnek a tisztázására irányultak, hogy a Kórház-barlang alatti vízzel teljesen kitöltött barlangterem milyen kapcsolatban áll a Tavas-barlanggal, ill. keletkezése milyen körülményekre vezethető vissza.

Maga a Búvárok-terme az ún. Tavas-ág alatt terül el. A járathoz egy viszonylag keskeny átjáróval csatlakozik. Az eddig végzett felmérések szerint a legmélyebb pontja a bejárati nyílás alatt lévő vízfelszíntől számítva -19 méteren van. Alaprajza szabálytalan kör, legnagyobb átmérője 26 méter. Hossz-szelvényét tekintve leginkább egy három szeletre osztott hengerhez hasonlítható, melyek egymástól eltolódtak.

Teljes mélységében a miocén kori csökkent sós vizű tenger üledékében alakult ki. Falai, és főtéje szálkőzet, míg az alja omladék, ill. az arra leülepedett iszap. Az üledék megvizsgálásának eddigi eredményei szerint - melyek eddig csak fizikai adatokkal szolgálnak - a nagy része bauxitos agyag, valamint részben helyben keletkezett oldási maradék, azaz kvarcszemcsék szabálytalanul váltakozó összlete.

A terem alján az omladék blokkok között keskenyebb hézagok, valamint alacsonyabb rendű oldásformákkal rendelkező nyílások találhatóak. A korábbi megfigyelések nem tapasztaltak itt aktivitást. Az első vízfeltörés 1997 tavaszán volt észlelhető. Az itt előtörő víz hőmérséklete 20 fok Celsius.

A források napjainkban jelentős vízhozamot produkálnak. A forrásterem tehát manapság is szerepet játszik a barlangok fejlődésében. Az összefüggések pontos megállapításával, ill. az aktív vízáramlással kapcsolatos vízminőség javulásával kapcsolatosan az adatok tájékozódó jellegűek.

A Búvárok-teremében előbukkanó víz az eddigi mérések szerint egyéb vizekkel nem keveredve eljut az ún. elfolyó ágakba. Itt két járaton halad tovább, melyek megközelítőleg azonos irányúak (Dél), de egymástól függetlenek. A Tavas-barlang irányába húzódó járatban egy merülés alkalmával háromszor próbáltunk átjutni a végponton. A vízáramlás erős volt, így kb. tíz perces várakozás után az erősen felkavarodott víz eltávozott. A továbbjutási kísérletek ekkor nem jártak eredménnyel. Látható volt azonban az, hogy az igen alacsony, iszappal jócskán feltöltődött keresztmetszet mögötti kb. 10 méteres szakasz igen tágas, végén az addig ovális-lapos szelvény függőleges jelleget ölt. Két órával később a Tavas-barlangban készültünk a merülésekre. Az elsőként merülő búvárok két és fél órával a Kórház-barlangi merülés után erősen lecsökkent látótávolságról számoltak be. Az oldalágak arányai azt mutatják, hogy a teljes vízmennyiség egyharmada a Tavas-barlang irányába folyik, és a Poseidon-ág végpontján jelenik meg. A másik oldalágban történt nyomjelzési kísérlet eredménytelen maradt. Ez a járat fejlettebb, hossza kb. 30 méter. A végpontján a Tavas-barlangban ügyeletet tartó búvárokkal egyeztetett időpontban KMnO₄ oldattal víznyomjelzés történt. Tíz perccel később a végponti szűkület átbontására került sor. A vájvégen dolgozó miután a szűkületet járható méretűnek ítélte, az uszonyával percekig hevesen kavarta az üledéket, amelyet gyorsan elnyelt a továbbvezető járat. A másik oldalon azonban hosszú idő elteltével is háborítatlan kristálytiszta zöld víz csillogott. Ez a kísérlet alacsony hatásfokára, ill. a víz eddig ismeretlen rendszerbe kerülésére is utalhat.

A víz útjának felderítése folyamatban van. Annyi bizonyos, hogy a Búvárok-terme jelentős mértékben hozzájárul a Tavas-barlang vízkészletéhez. Az, hogy a teljes mennyiség onnan származik majdnem biztosan kizárható. Az egyéb rendszer felderítése észak felé haladva körülményes feladat. Itt a barlangot egy törésvonal határolja, így omladékkal és jelentős mennyiségű üledék felhalmozódással kell megküzdeni.

1999-ben elkészítettük a Poseidon-ág végponti zónájának térképét. A poligonfelmérés mellett sor került a részletes helyszínrajzi vázlat elkészítésére. Mint eddig is ez a művelet itt új információkkal szolgált. A korábban itt járt búvárok egy levegős teremről számoltak be. Ez a terem jelenleg egy felharapózott kürtő, amely egy keresztirányú preformáció mentén keletkezett. Kelet-nyugati irányba omladékos termek nyílnak, melyeket még nem vizsgáltunk át tüzetesen. A Kórház-barlang irányába egy keskeny hasadékon át újabb 20 métert jutottunk előre. A felmérés után kiderült, hogy a kürtő a Kórház-barlang Macska-ágának egyik terme alatt van, a főte nyílt, azt omladék tölti ki. Az összeköttetésre tehát fény derült. Az északi irányba továbbvezető járat immár a szomszédos barlang alatt húzódik, és kb. 50 méterre megközelíti a forrást, a Búvárok-termét.