Tata karszt felépítése, tektonikai viszonyai

 
   A tatai karszt geológiai felépítése, tektonikai viszonyai Tata ősi magja az akkor még mocsaras térszínből kiemelkedő szikla kibukkanásokra épült. Ezek közül már messziről szembetűnik a Kálvária-domb, melynek geológiai felépítése a város alatti sziklarétegekkel gyakorlatilag azonos. Egészen meglepő, hogy ilyen óriási tektonikus törésvonal /tata-bicskei árok/ és az ennek nyomvonalán kialakult széles völgy közepén egy ilyen kis sasbérc emelkedik ki. A szerkezetkutató fúrások és egyéb /geofizikai/ vizsgálatok kimutatták, hogy a mezozoós alaphegység sziklatömegében akár néhány száz méter belül is óriási lezökkenések, illetve feltolódások is lehetnek. A tatai kis sziklarögök vertikális játéka így már könnyen megmagyarázható. A töréssíkok mélyre hatolóak, alkalmasak voltak a mélyből feltörő /langyos/ forrásvizek felszínre juttatására. A mezozoós /a földtörténet középkorából származó/ mészkőből álló alaphegységet szinte sakktáblaszerűen tördelték össze a tektonikus erők, melyek közül a legidősebbek ÉK-DNY és ÉNY-DK irányú törések, míg a fiatalabb kéregmozgások az É-D és a közel K-NY irányú törésekért felelősek. Az előbbiek feltehetően miocén koriak, a későbbiek pedig pliocénben újultak fel. Ez utóbbiaknak igen jelentős, meghatározó szerepük volt a tatai termális karsztrendszer kialakulásában.
   A Kálvária - domb is egy ilyen kiemelkedett kis sasbérc, mely később DK-i irányban kissé meg is dőlt. A város aljzatában több ilyen karszt /hegyrög/ is kimutatható /fúrások, Bouguer-anomális stb. alapján/ amelyek nyugat felé lépcsősen egyre mélyebben találhatók /komáromi fúrt termális kutak, pl. már 1000 m alatt érték el a forró vizeket szolgáltató triász kori mészkőrétegeket/.
   Az ÉNY-DK irányú földtani szelvény is arról tanúskodik, hogy a Kálvária-dombtól nagyjából a Vértes felé, de még markánsabban a Gerecse tömege felé is 300-400 méter mélyre lezökkentek, hegységi előtérsűllyedéket alkotva a mezozoós rétegsorok.
   A földtörténet középkorának kőzeteit legjobb feltárásban a Kálvária-dombon tanulmányozhatjuk, itt szinte teljes keresztmetszetet kapunk a mezozoikumról.
   A legalsó rétegsor a felső-triász raeti emeletéből származik, benne sok Megalodus-kőbéllel, főképp Neomegalodon és Rhaetomegalodon-fajok fordulnak elő. A Megalodus-teknők érdekessége, hog többségük kitöltése rózsaszínes- hússzínű, ami már a jura-tenger finom üledéke. A liász kb. ötmillió éves üledékanyaggal, álkonkordánsan telepszik a felső triász dachsteini mészkőre, majd a jura többi emelete immár teljes kifejlődésben, egyre növekvő tengermélységet bizonyítva, jól rétegződve következik. Ezt a kőzetet előszeretettel fejtették /kőzettani tévedéssel tatai márványnak is hívták/. A hosszú évszázadokig folytatott kőfejtés miatt így a Kálvária-dombot és környékét igen jól feltárták. Itt egyébként szépen parkosított, magyarázó táblákkal ellátott bemutató-területet alakítottak ki, sőt, kőpark jelleggel még Magyarország jellegzetes kőzettípusai és ásványai nyersanyagai is kiállítóhelyet kaptak a régi kőfejtő udvarában.
   A jura rétegek legjellemzőbb kövületei az itt nagy bőségben lelt és feldolgozott Brachipoda, Ammonites és Crinoidea-fauna képviselői. Az 500-600 m mély tengerben még radiolarit /tűzkő/ is keletkezett, melyet emberőseink is bányásztak eszközanyag gyanánt.
   A jura rétegekben foszlányokban, kisebb kibukkanásokban az alsó kréta /albai/ szürkés-zöldes-kékes, glaukonit-tartalmú crincideás mészkő települ /tatai kékkő/.
   Tovább haladva a képzeletbeli DK-ÉNY irányú szelvényünk mentén, édesvízi összletet harántolunk, amely szintén pliocén végi -- pleisztocén eleji magas kalcium - hidrogén - karbonát tartalmú forrásvizek tetemes vastagságú lerakódása.
   Ez a kőzettömeg a pannóniai agyagos-homokos rétegre települt, amelyek alatt nagy vastagságban oligocén tarkaanyag összlet van. Az utóbbi a Nagytó és a tóvárosi városrész alatt már kb. 200 m vastagságban települ a mezozoós alaphegységre. A városnak ezen a részén /É, ÉNY/ közvetlenül a felszín alatt vékony, de több négyzetkilóméter kiterjedésű lazább-tömöttebb szerkezetű forrásmészkő települ.
 
  Irta: Almády Zoltán
Megalodus csoport honlapjáról