Szirén-barlang
Fokozottan védett
Írta: Ferenczy Gergely
 

Szinonima: Jávorkúti-II. sz. víznyelő, Svédfenyvesi-barlang, Sógos-lyukja
Helye: Miskolc, Jávor-kút, Bolha-rét
Bejárat tszf. magassága: 660 m
Hossza: kb. 500 m
Mélysége: kb. -50 m

A Szirén-barlang a Bükk-hegységben, a Jávorkúti üdülőtől K-re kb. 800 m-re nyílik a Bolha-réten.
A víznyelő egy kb. 6 m mély, két nyelési pontot magába foglaló töbörben lévő sziklakibúvás tövében nyílik. A töbör egy kb. 150 m-en keresztül követhető, időszakosan működő patak mélybefejeződése, mely egy kb. 20 m átmérőjű vizenyős területen ered, felső triász agyagpalában.
A barlangot 1969. első negyedében a miskolci Bányász Barlangkutató Csoport tárta fel. A feltárás évében a bejárat környezetében a múlt század végén telepített idős lucfenyő erdő állt, melyet a 80-as évek elején véghasználtak. A barlang egyik szinonim elnevezése (Svédfenyvesi-barlang) innen származik.
Ezt követően 1974-ben az AQUA-expedíció keretében a Herman Ottó Karszt- és Barlangkutató Csoport tárt fel egy inaktív, cseppkövekben gazdag oldalágat.
A bejárattól D-re, mintegy 30 m távolságban lévő kb. 35 m mély Szirén II. sz barlang feltehetően összefügg a barlanggal.
A barlang a középső-felső-triász korú Bükk-fennsíki Mészkő Formációban nyílik. A kőzet márványos rajzolatú, jellegzetes színű, fehér-kékesszürke-szürke rétegekből épül fel. Az erősen korrodált szakaszok egyedülálló módon tárják fel a befoglaló kőzet márványszerű textúráját. Itt a kőzet szinte megmunkált, polírozott felületként jelenik meg.
A víznyelő egy 4 m mély lejárati aknával indul. Ezután az első teremig kb. 25 m hosszúságú lépcsőzetesen lejtő szakaszon szálban álló kőzet nem észlelhető, a szabad járat az első teremig kőzettörmelék, ill. kisebb-nagyobb (1-4 m-es) elvált réteglapok, kőtömbök között adódik. A különösen omladékos jelleg a barlang nagyobb részére jellemző, mely a kőzet nagyfokú repedezettségének, tektonikai tagoltságának köszönhető.
Az 1997. évben stabilizált bejárati szakasz után kényelmetlen lemászással kis terembe érkezünk, ahol már könnyen azonosítható az 50° meredekségű É-i dőlésű szálkőzet.
A teremben kétfelé ágazik a barlang. A két oldalág jellege erősen eltér egymástól.
A D-DK-i irányban húzódó ágban intenzív cseppkövesedés figyelhető meg, az inaktívvá vált, sokszor teljes járatszelvényt elzáró nagy felületű cseppkőlefolyásokkal, függőleges aknákkal.
A Ny-i irányban található járat első szakaszában cseppkövesedés alig figyelhető meg. Az oldalágban intenzív korróziós ill. eróziós jelenségek, ill. a barlang különlegességét adó befoglaló kőzet márványos színe figyelhetők meg. Az oldalág másik jellegzetessége, hogy a bejárati zónához hasonlóan igen omladékos.
Az inaktív D-DK-i ágban 15 m hasadékszerű járatban haladva, egy szűk hasadékba bekúszva érjük el az 1974-ben a HOBCs által feltárt, főleg aknákból álló cseppköves szakaszt. Egy kisebb hasadékszerű teremből egy kürtő, ill. lefelé igen szűk bejárattal egy szűkebb akna indul.
A kürtő egyik falát látványos, barnás színű cseppkőlefolyás takarja. Fölfelé mintegy 10 m-es kötélhágcsó leküzdése árán kis cseppköves terembe jutunk, melyből több rövid oldalág ill. kürtő nyílik fölfelé, és amelyek végeit a teljes szelvényt kitöltő cseppkövesedés zárja el. A terem tetején nyíló kürtők a nyelési pont áthelyeződése előtt a felszíni patak vizét szállíthatták. Jelenleg szivárgó vizeket figyelhetünk meg benne.
A terem a barlang legszebb, cseppkövekkel gazdagon díszített része. Itt megfigyelhetők fodros szélű cseppkőzászlók, fejlődő, max. félméteres állócseppkövek, kisebb függőcseppkövek, ill. különlegességnek számító, karfiol formájú és méretű - nem borsókő - képződmények.
A 10 m-es kürtő alján, kis hasadékon lekúszva, egy 15 m mély aknában hágcsón juthatunk le a mélypontig.
A bejárat alatti teremből induló Ny-i ág más jelleget mutat. Rövid kuszodán ill. néhány könnyebb mászás után mintegy 20 m után kisebb teremmé szélesedik a hasadék, innen a tér minden irányába indulnak járatok. A teremből a felszín felé több omladékban végződő, tágas repedészóna nyílik. A felszín felé törő járatok a felszíni patakmeder alá futnak, a terem a barlang aktív nyelési zónájának tekinthető. A felszíni időszakos vízfolyás ezen a termen keresztül nyelődik a karsztba, így intenzív oldódás ill. alárendelten a patak által szállított nemkarsztos kőzetanyag koptatóhatása figyelhető meg.
A terem alatt húzódó labirintus-jellegű járatok szálkőzetről lehasadt kőtömbök, réteglapok, ill. kőzettörmelék között vezetnek. A járatok sokszor beszűkülnek, a falakon a korrózió tipikus formáit figyelhetjük meg. A falakon és a levált réteglapok peremein karros formák, pengeszerűen éles tarajok, éles csipkék találhatók. A felszíni vizek nagyobb része egy szűk hasadékon keresztül folyik el, melyben a járható méretű járat több, kb. 10 cm átmérőjű csőszerű ágra szakad.
A teremből D-i irányban a felszíni vizektől mára lehatárolódott fosszilis patakmeder indul lefelé. Kisebb aknák, lejtős, szűk járatok vezetnek az agyaggal eltömődött cseppköves végpontig.
Bejárása alapfelszereléssel - a fosszilis ágban a hágcsók tönkremenetele után kötél segítségével - helyenként nehéz mászással. A barlang nagyobb részében fokozott omlásveszély van, ezért bejárása csak tapasztalt túrázóknak ajánlott. A barlang fagyzugos területen nyílik, ezért különösen hideg.
A barlang lezáratlan. Látogatása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyéhez kötött.
Fénykép: nincs .
Térkép: csak a fosszilis ágban találhatók festékkel ill. korommal felfestett vesztett pontok, térkép léte kizárható.
 
A Pizolit Barlangkutató Sportegyesület a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának megbízásából 2001. januárjában Szabó Zoltán vezetésével megkezdte a fokozottan védett Szirén-barlang térképészeti felmérését. A helyszíni munkában 23 személy vett részt, 5 alkalommal 14 műszakban összesen 363 órát töltöttünk a barlangban. 
 
A barlang felmért hossza: 709 m
    ebből Szirén-1: 675 m
    ebből Szirén-2: 34 m
A barlang becsült hossza: további 60 m
A barlang legmélyebb pontja: -41 m
A barlang legmagasabb pontja:
A barlang bejáratának tengerszint feletti magassága:
A barlang vertikális kiterjedése: 61 m
A barlang horizontális kiterjedése: 43 m
 
A két barlang bejárata egymástól 30 méterre van. Tíz méter mélységben a két barlang annyira megközelíti egymást, hogy a két végpont között - melyet 3-4 méter törmelék választ el egymástól - beszélgetni lehet.
 
Miskolc, 1999-11-09.
Ferenczy Gergely
 
Forrás: MLBE évkönyv, Melléklet 1999.
http://www.ngo.hu/~mlbe/evkonyv/evk99/evk99mel.htm#K 
<<Mecsek Bükk