Borókás-tebri 2.sz. víznyelőbarlang
Fokozottan védett
 
Szinonima: Borókás II. zsomboly, Borókás II. időszakos víznyelő barlang 
Helye, kataszteri száma: Bükk, Nagy-fennsík, 5372/7 
Hossza: 503 m 
Mélysége: -95 m 
Bejárat tszfm: 630 m 
A Bükk-fennsíkon Létrástetőtől DK-re Borókási töbrök fenyves erdejében található néhány időszakosan aktív víznyelő . A legfejlettebb ezek között is a II. számú. Hosszan elnyúló patakmeder vezet a barlang bejáratához.

1974 tavaszán a miskolci Herman Ottó csoport kutató tábort szervezett a nyelőben. 4 m-t lebontva jutottak be, ahonnan már csak a -15 m mélyen lévő 2 m-es törmelékdugó átbontása állta útjukat és így sikerült elérniük a jelenlegi végponti meander -95 m-en lévő szűkületét. Számos próbálkozás és bejárás során a barlang mélysége nem nőtt, de a hossza a néhány kisebb oldalág miatt megnövekedett.
A Karszt Csoport 1997-ben megkezdte a barlang korszerű térképének elkészítését, és az alapos megismerés kapcsán fedezték fel a Jó Király-ágat, amely egy 50 m-es cseppkövekkel díszített közel vízszintes járat a Nagy-terem oldalában. Egyidejűleg a 30 m mély Óriás-akna alsó harmadában tátongó az Ásító-száj névre keresztelt kürtő ablakába felmásztak és egy meredeken emelkedő járattal a Nagy-terem omladéka alá értek.

A bejárat legfelső részét biztosító kútgyűrűk alatt keskeny hasadék vezet a -15 m-en lévő Depóhoz. Innen kezdődik a köteles szakasz. Ez egy rendkívül kritikus rész, mivel az itt kibontott törmeléket a keskeny függőleges akna oldalába halmozták fel a kutatók. Mára már ez a 1974-ben faácsolattal biztosított törmelék veszélyessé vált. A depó törmeléke mellett csak fokozott figyelemmel és kizárólag egyesével tanácsos közlekedni. A Depó alatt egy -17 m mély szép korrodált falú lefelé táguló hasadékaknába lehet beereszkedni. Az akna a Nagy-terem mennyezetének közepébe csatlakozik. Szorosan mellette még két hasonló vízbevezető függőleges kürtő húzódik, de ezek 15-20 magasan omladékkal zárulnak le. Érdekes, hogy az egyik kürtőt helyenként csak alig 1 méteres mészkőfal választja el a 17-es aknától.
A 15 x 4 m-es omladékos aljú Nagy-terem falait szépen fejlett barlangi karrok és oldásformák díszítik. A terem oldalában 4 m magasan nyílik a Jó Király-ág . A járat egy ősi vízbefolyás mentén képződött, ami mára már inaktívvá vált. Az eleinte enyhén emelkedő keskeny folyosóban hófehér cseppkövek és némi agyag váltakozik, majd később a kitáguló de egyre agyagosabb járat egy lefelé tartó szűkület sorral ér véget.
A Nagy-teremből lefelé tovább haladva jutunk a következő akna beszállásához. A mélybevezető hasadékban leereszkedve az alpesi barlangokra emlékeztető a kipreparálódott kőpengék és kőhidak tarkítják az aknát. 15 m-el lejjebb egy kisebb párkányon ki lehet lépni és innen a hasadék egyik oldalában a cseppköves Q-járatba lehet felmászni, míg a másik irányban az Edit-terembe lehet elharántolni, ahonnan felfelé a Nagy-terem omladéka alá, lefelé a továbbvezető aknába juthatunk vissza. A párkányról tovább ereszkedve a barlang fő attrakciójának számító 30 m mély Óriás-aknába érkezünk. A lefelé táguló és jó néhány oldalról becsatlakozó függőleges aknával, vízbevezető járattal megnövelt méretű akna látványát a mosott falak, csipkézett formák, valamint a karrosodott felületekkel tovább fokozzák.
A legjelentősebb az Ásító-száj ablaka, ami a 10 m magasan egy beépített fix kötélen közelíthető meg, ahol további meredeken emelkedő omladékos járat szintén felvezet a Nagy-terem omladéka alá, aminek megtekintése igen veszélyes az instabil kőtömbök miatt.
Az Óriás-akna aljáról két külön szinten kialakult meander vezet a Pagoda 3 m magas fehér cseppkövéhez, amitől már csak a legelszántabbak juthatnak tovább a végpont meanderező szűkületsorához.
Jelenleg a barlang bejárása csak kötéltechnikai eszközökkel lehetséges, amihez még szükséges:
-13 karabiner 11 nittfül 2 kötélgyűrű; 45 és 60 m-es kötél.
Irodalom:
Czenthe Huba (1965): A Bükk-hegység barlangjai p. 68 - Szakdolgozat
Germán Erzsébet, Mészáros Károly, Szikszai Tibor: (1974-87): A Borókási II. sz. víznyelőbarlang - Jelentés a Herman Ottó csoport kutatásairól 1974-87.
Kordos László (1984): Magyarország barlangjai p. 153 - Gondolat kiadó

<<Mecsek Bükk