Bányász-barlang
Fokozottan védett
 
Szinonima: Bányász-zsomboly, Nagy-Hársas zsomboly
Helye, kataszteri száma: Bükk, Nagy-fennsík 5372/31
Hossza: 120 m
Mélysége: -89 m
Bejárat tszfm: 735 m

A Bükk-fennsíkon a Nagy-Hársastól D-re lévő töbrökkel tarkított réten bújik meg néhány kisebb sziklákkal övezett 1 x 2 m átmérőjű függőleges bejárata.

1964-ben a miskolci Bányászok kezdték meg a -4,5 m mély bejárati akna kibontását. A nagymennyiségű törmelék anyag eltávolítása során számos recens csontlelet került elő, többek között a -7 m-es szintről egy teljes emberi csontváz, amit a Herman Ottó Múzeum szakemberei 1910-es évek bélinek határoztak meg. 95-100 m3-es óriási mennyiségű törmelékanyag eltávolítása után siker koronázta a gigantikus bontást, mivel -27 m mélységben megnyílt az akna alja és innen sikerült lejutniuk a bejárattól számított -130 m-es mélységbe. Mérési vázlataik szerint a mélyponti Omladék-terem az aknától D-re találhatótöbör alatt húzódik, ahonnan nagy mennyiségű omladékot szállítottak a terembe a felfelé nyíló kürtők. A terem falai mentén lehajtott kutató aknáikkal több ponton még 10 m mélyen is omladékban dolgoztak. A nagy mélység miatt a biztosítási anyagok leszállítása és ezek beépítése igen nehéz feladatnak bizonyult, akkoriban. Az 1966-os nyári kutató tábor alatt egy hatalmas zápor zúdult le az aknarendszeren és néhány feszkét kilazítva, az omladékot mozgásba hozta és ezzel a már reménykeltő kutatóakna összeomlott. Mindezeken túl csupán a külszíni ügyelet lélekjelenlétének és a jó jelzőszolgálatnak volt köszönhető, hogy a kutatóaknában lentrekedt kutatók épségben érhették el a felszínt. Ezt követően a mélyponti részek kutatása nem látszott célszerűnek, bár még a Feneketlen-akna alatti részen, a -120-as szintről két irányban induló, eltömődött aknát találtak, de ezek bontását későbbre halasztották.
A tágas bejárati akna alját képező omladék rézsűje ma is részlegesen eltömheti néha az alján lévő függőleges szűkületet (omlásveszély !!!), így volt ez 1975-ben is. Ekkor a Herman Ottó csoport újra kibontotta és felmérte a barlangot, mely általuk -86,9 m-nek adódott. Azaz nem lelték az 1966-os mélyszinti részeket, de alulról felfelé kibontva egy törmelékdugót sikerült bejárniuk egy függőleges barlangszakaszt, ami tágasabb a lejárati aknánál.
1992-ben a Barlangtani Intézet megbízása alapján elkészült a barlang részletes térképe (BEAC), ami csak tovább fokozta a rejtélyeket, mivel ekkor már az 1975-ben feltárt tágas kürtős szakasz sem lett meg.



A 120 m hosszú és -89 m mély inaktív víznyelőbarlang nagyrészt függőleges aknákból áll.
A töbör oldalban nyíló átlagosan 2 x 4-es átmérőjű képződménymentes bejárati akna -25 m mélységben keskeny omladékos szűkülete alatt egy keskeny kürtőkkel tagolt 25 m hosszú lejtős folyosóra torkollik, amin rövid séta után juthatunk el a tovább vezető -47 m-es aknába . A tágas 2-3 m átmérőjű szépen oldott kerek második aknát keskeny cseppköves párkány osztja ketté, ami alatt jellegzetesen ovális keresztmetszetűvé válik az. Az ereszkedés aljáról lapos kuszoda vezet a jelenlegi -89 m-es mélységű végpont függőleges hasadékzónájához, aminek eltömődése alatt talán ott az elődök által leírt Omladék-terem, a több ponton bontott végpontokkal, valamint a Feneketlen-akna is, ami elvezethet a hajdani -130 m mélységbe.
 
Jelenleg a barlang bejárásához szükséges: 9 karabiner, 2 csavartnittfül, 6 egyenesnittfül; 40 m + 55 m kötél.
 

Irodalom:
Várszegi Sándor (1964, 1966): Beszámoló a miskolci Bányász munkájáról. -- Tájékoztató 1964 2-3, 4, 5-6; 1966.
Mészáros Károly (1975): A Herman Ottó Karszt- és Bg.kut. csoport 1975 évi jelentése.
Németh Zsolt - Nyerges A. (1992): A Bányász-barlang térképe. - Kézirat.   

<<Mecsek Bükk