Zelezna Baba-barlang
Szinonima: Zselezna.baba, Vasbanya,
Vasorrú bába, Babó-lyuk
Helye, kataszteri száma: Budai-hegység;
4720/?
Hossza: 70 m
Mélysége: - m
Bejárat tszfm: - m
Sóskút községtől észak
felé emelkedik a Kálvária-hegy. A földvár
maradványai és a kálvária düledező sírkövei ma is megtalálhatóak a hegytetőn.
A Benta-patak völgyétől meredeken elrugaszkodó Kálvária völgy felőli oldala
hajdanában kőfejtőként is üzemelt. Nagy része azonban a deflációnak
köszönheti alakzatait. A sziklafal É-i végében, egy kis sziklaudvar szomszédságában
nyílik a Zselezna(Zelezna)-baba (Vas banya, Vasorrú
bába) népies nevén Babó-lyuk. A barlangot a környékbeliek jól
ismerik. A helyi monda szerint egy "folyosó nyílik belőle, amely Etyekig
visz". A török megszállás idején a helybéliek itt találtak menedéket a
fosztogatók elől. Egyesek szerint" a török egy alkalommal felfedte a portékáit
rejtegető népet, és befalazták a barlang száját. A sok nép mind odalett".
A barlang valóban gazdag különböző korú cserpedény
töredékekben. Koruk különböző. Vas korú, és viszonylag fiatal, néhány száz
éves darabok is előkerültek a feltárások során. A barlang és környéke többször
is lakóhelyéül szolgált a menedéket
vagy lakhelyet kereső embernek.
A területre jellemző kőzetben a miocén
kori szarmata mészkőben alakult ki, hossza 70 méter. Két közel párhuzamos
folyosóból áll, melyek egyike lejtősen,hosszan nyúlik a hegy belsejébe.
A bal oldali, ún. Remény-ág tágas,
szinte állva járható folyosóval kezdődik, Balra nyílik a Csontkamra,
vagy Csont-terem, melyből nagy mennyiségben kerültek elő fiatalabb cserepek.
A bejárattal szemben nyíló kis átbújó nagyrészt kúszva,
ill. négykézlábra ereszkedve járható. Rövid kúszás után elsőként a Kupola-terembe
vezet. Itt körül szemlélve már szembetűnőbbek az eddig látottaktól eltérően
a korrózió s
formaelamek. A bejárat környékén ezek nagy része fagyás, vagy
vésés-kipergés miatt sokat torzult. A morfológiai jegyek alapján feltételezhető,
hogy a barlang függő karsztvízlencse mentén felemelkedő vizek hatására
létrejött forrásbarlang. A teremből
egy lejtős, kanyargós gilisztajárat vezet a végpontra. Kisérletek történtek
ennek a végpontnak a legyőzésére is. Az emberderéknyi lyukból előtörő intenzív
huzatot követve a kitágított nyílás
után kisebb termbe lehetett bejutni, melyből számos vékony cső indul több
irányba. Korróziós formaelemein kívül mindössze néhány recenssé vált cseppkő
kezdemény jelenti képződményeit. Kitöltése kőzetmorzsalék, törmelék.
