Helyszínrajz

A Szépvölgyi út felső harmadában az Erdei lak felett található Francia-bánya keleti fal szakasznak aljában nyílik 282 m tszf. magasságban.
5,5 m hosszú, 2 m mély. Dél felé húzódó lejtős hasadékbarlang, mely közepén egy réteglap mentén kiszélesedik. Aljzatát porló sárgás kovaanyag és kőzettörmelék képezi. A réteglapok mentén kalcittelér figyelhető meg. Befoglaló kőzete eocén mészkő, mely helyenként kipreparálódott őslényeket tartalmaz (kagyló...).
Kialakulását egy markáns tektonikus sík (195^o) és réteglapmenti (150^o/40^o) preformáció határozza meg, amit feltételezhetőleg melegvizes korrózió bővített tovább.
 

A Szépvölgyi út felső harmadában az Erdei lak felett található Francia-bánya középső fal szakasznak aljában nyílik 280 m tszf. magasságban (a Látó-hegyi-barlangtól ÉK-re 4 m-re) egy messziről is jól látható 4 m magas oldott kőfülke mellett, keskeny omladékos hasadékkal.
5 m hosszú, 2,2 m mély. Dél felé húzódó hasadékbarlang, egy nagyobb alsó és egy keskeny felső bejárattal. Aljzatát porló sárgás kovaanyag és kőzettörmelék képezi. A hasadékban kalcittelér és borsókő figyelhető meg. Befoglaló kőzete eocén mészkő, mely helyenként kipreparálódott őslényeket tartalmaz (kagyló...).
Kialakulását egy markáns tektonikus sík (160^o) preformációja határozza meg, amit feltételezhetőleg melegvizes korrózió bővített tovább.
 

A Szépvölgyi út felső harmadában az Erdei lak felett található Francia-bánya középső fal szakasznak aljában nyílik 282 m tszf. magasságban (a Látó-hegyi-barlangtól Ny-ra 6 m-re). Bejárata mellől K-i irányban keskeny oldott repedés indul, amely beköt a Látó-hegyi-barlangba.
7,3 m hosszú, 3 m mély. Dél felé húzódó tektonikus síkok mentén kioldódott hasadékbarlang, kettős keskeny bejárattal. Aljzatát porló sárgás kovaanyag és kőzettörmelék képezi. A hasadékban kalcittelér (K-i falon) és gyér borsókő figyelhető meg. Befoglaló kőzete eocén mészkő, mely helyenként kipreparálódott őslényeket tartalmaz (kagyló...).
Kialakulását több markáns tektonikus sík (170^o) és réteglapmenti preformáció határozza meg, amit feltételezhetőleg melegvizes korrózió bővített tovább. Preformáló törése a fal tetejéig követhető.
 

A Szépvölgyi út felső harmadában az Erdei lak felett található Francia-bánya középső fal szakasznak aljában nyílik 282 m tszf. magasságban (a Látó-hegyi-barlangtól Ny-ra 12 m-re).
15,5 m hosszú, 7,5 m szintkülönbségű. D-DNy felé húzódó lejtős, bontott hasadékbarlang, 4 m magas szépen oldott hasadékkürtővel. Aljzatát porló sárgás kovaanyag és kőzettörmelék képezi, melyben egy mumifikálódott rókatetem volt található 1987-ben. A hasadékban kalcittelér és sok borsókő figyelhető meg. Befoglaló kőzete eocén mészkő, mely helyenként kipreparálódott őslényeket tartalmaz (kagyló...).
Kialakulását több közel függőleges (165^o) és egy lapos (160^o/35^o) tektonikus sík preformációja határozza meg, amit feltételezhetőleg melegvizes korrózió bővített tovább.
 

A Szépvölgyi út felső harmadában az Erdei lak felett található Francia-bánya középső fal szakasznak aljában nyílik 280 m tszf. magasságban (a Látó-hegyi-barlangtól Ny-ra 15 m-re) egy messziről is jól látható 4 m magas oldott kőfülke mellett, keskeny omladékos hasadékkal.
3 m hosszú. Nyugat felé húzódó lapos képződött barlang, mely belül kissé kiszélesedik. Aljzatát porló sárgás kovaanyag és kőzettörmelék képezi. Befoglaló kőzete eocén mészkő, ami helyenként kipreparálódott őslényeket tartalmaz (kagyló...).
Kialakulását tekintve egy lapos tektonikus sík mentén kovásodás kiporlásával bővült ki, amire feltételezhetőleg melegvizes korrózió is hatással volt.
 

A Szépvölgyi út felső harmadában az Erdei lak felett található Francia-bánya középső fal szakasznak kiugró részén nyílik 280 m tszf. magasságban (a Látó-hegyi-barlangtól Ny-ra 18 m-re).
5 m hosszú, 2,5 m mély. Két igen szűk hasadékra illeszkedő (DK és DNy felé tartó) barlang, kettős bejárattal. Aljzatát porló sárgás kovaanyag és kőzettörmelék képezi. Befoglaló kőzete eocén mészkő, ami helyenként kipreparálódott őslényeket tartalmaz (kagyló...).
Kialakulását két tektonikus sík preformációja határozza meg, amit feltételezhetőleg melegvizes korrózió bővített tovább.
 

A Szépvölgyi út felső harmadában az Erdei lak felett található Francia-bánya DNy-i fal szakasznak aljában nyílik 290 m tszf. magasságban (a Látó-hegyi-barlangtól Ny-ra 35 m-re).
5,7m hosszú, 2,5 m mély. Bontott kutatóaknája jelenleg be van fedve (vagy teljesen feltöltődött). A sziklafalba mélyedő 2 m-es lapos hasadéka kúszva járható. A bejárat előtti fal szép legömbölyített oldásformákat foglal magába. Aljzatát porló sárgás kovaanyag és kőzettörmelék képezi. Befoglaló kőzete eocén mészkő, ami helyenként kipreparálódott őslényeket tartalmaz (kagyló...), rajta gyér borsóköves felületekkel.
Kialakulását egy közel vízszintes (145^o/35^o, kovás kipergés) és egy függőleges tektonikus sík preformációja határozza meg, amit feltételezhetőleg melegvizes korrózió bővített tovább.
 

Nem barlang méretű
A Szépvölgyi út felső harmadában az Erdei lak felett található Francia-bánya középső fal szakasznak aljában nyílik 282 m tszf. magasságban (a Látó-hegyi-barlangtól Ny-ra 6 m-re). Bejárata mellől K-i irányban keskeny oldott repedés indul, amely beköt a Látó-hegyi-barlangba.
3,5 m hossz ember által nem járható méretű Kelet felé tartó hasadék. Aljzatát porló sárgás kovaanyag és kőzettörmelék képezi. Befoglaló kőzete eocén mészkő, mely helyenként kipreparálódott őslényeket tartalmaz (kagyló...). 1987-ben az MKBT kutatótáborában bontották ki.
Kialakulását egy tektonikus hasadék (90^o) preformáció határozza meg, amit feltételezhetőleg melegvizes korrózió bővített tovább.