Buda-barlang
 
 
Megközelítés: A Buda-barlang a Budai-hegység Látó-hegyén 291m Btszfm.-ban nyílik, a hegytetői plató DK-i sarka alatt nem nagy szintkülönbséggel (a hegy magassága Btszf. 376m). A Budapest II. kerület Verecke út és a Törökvész út közé beékelődött kb. 300x100m-es, a természetvédelmi területhez tartozó erdőn keresztül, a Verecke út felől közelíthető meg.
! A barlang magánterületen nyílik, közvetlenül a lakóépület tövében. Ezért mindennemű barlangászati tevékenységhez a magánterületen való áthaladásra van szükség, ami a tulajdonos mindenkori megbeszélés szerinti engedélyéhez és az illetékes hatóságok írásos engedélyéhez, valamint a barlangot kutató, kezelő csoport hozzájárulásához, vezetéséhez kötött !
Hatóságok:
- Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal Barlangtani és Földtani Osztály (Barlangtani Intézet)
- Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága
A barlangot kutató és kezelő egyesület:
- Troglonauta Barlangkutató Egyesület
- 1046 Budapest, Reviczky u.34/c II.6.
- kutatásvezető: Ézsiás György mh.: 399-179 otth: 222-3571 e-mail:ezsias@elender.hu
Bejárás:
A Buda-barlang a bejárás szempontjából lényegében két fő szakaszra tagolható.
  1.  Az egyik szakasz vertikális kiterjedésű, szűk, traverzálható aknácskák sorából áll. Az aknák mélysége 3-11 m-ig terjed, egy helyen azonban szerencsétlen módon, négy aknán is áteshetünk, összesen 17 m-t. Szabadesésre csak igen rövidtávon van lehetőség a barlangban, inkább sokszor a falakhoz ütődve eshet le az ember, a hely szűkössége miatt.
  2. A másik szakasz horizontális kiterjedésű, gyakran kuszoda jellegű, lényegében veszélyforrás nélküli. A barlang nagyobbik felét ez teszi ki.
A barlang bejárása a fentebb vázolt közlekedéstechnikai veszélyeken kívül más komoly veszélyforrást nem tartalmaz. Egyéb veszélyt jelent a -58 m-nél (Piramis) levő kisebb vasácsolat, melyre rálépni az esetleges omlásveszély miatt tilos! Erre figyelmeztető táblák is utalnak a helyszínen. A barlang csak traverzálni jól tudó barlangászoknak ajánlott, bár némi nehézséggel mindenki legyűri a nem túl komoly akadályokat. A barlang a szűkebb részek miatt átlag 175 cm-es testmagasság mellett max. 100 kg-os testsúllyal járható be végig, de ez a súlyhatár kevésbé gyakorlottaknak csak 90 kg. Minden egyebekben a barlangi túravezetés (kutatásvezetés) hivatalosan is előírt szabályai a meghatározóak.
 
Vertikális szakasz:
A barlang nyílása egy ferde síkú, kb. 75 cm oldalszélességű vasajtó, betonkeretben. A zár nyitása és az ajtó felhajtása után a felső részén még betonozott 6 m mély Kinizsi I.-aknába mászhatunk le. A következő 9 m mély Kinizsi II-akna tetejéhez egy max. 2 m hosszú vízszintes szűkületen bújhatunk be. A gyakorlottabbak hason és lábbal előre mehetnek be, lábukkal a lépéseket kitapogatva nemsokára függőlegesen mászhatnak le, miután már maguk alá látnak. A kezdők előbb fejjel előre tekintsék meg, hogy mi van alattuk, majd aszerint másszanak le, vagy kérjenek segítséget. Az akna alján egy függőleges szűkületen kell átbújni és máris a 11 m-es Hófehérke-akna tetején vagyunk. A lemászás könnyű, mivel az akna felső része 4 m-es ferde, lépcsős aljú gömbfülkesor. A fülkék aljáról viszont már 7 m-t kell függőlegesen lemászni málékony kalcitszivacs lépéseken, tágasabb részen. Ajánlott a nagy terpesz. Leesni nem érdemes, mert az itt elhelyezett és még nem eléggé rendezett depónia is rádőlhet az ügyetlenkedőre. A depóra lépni tilos! A fehér kalcitszivacsba vágott akna alján 5 m hosszban és 3 m mélyre lépcsőzhetünk le a szűk Sírgödör nevű helyen, mely szintén fehér kalcitszivacsban van. Ezután a 9 m mély Borzalmak-kútja következik. Ez az akna két részre tagolódik. Először a 3 m mély, majd egy rövid oldallépés után a 6 m mély része következik. Ez utóbbi rész dőlése 80° és szűk hasadékszerű. Célszerű a falra rádőlve hassal le, illetve felmászni. Az akna tágasabb alja után egy töredező kalcitszivacs peremű kis üregbe mászhatunk le. Ez a 13.emelet -  fala csíkos agyagköves, illetve szálkő. Az üreg alján előre egy kisebb gömbfülkébe mászva kellemetlenül szűk hasadékot látunk magunk alatt. Ez a 4 m mély hely a Kínvallató-akna. Itt két kötelet is találunk bekötve, az egyik csomózott. Mindkét kötelet ajánlatos és kötelező használni a lekapaszkodáshoz, mert a rövid kis szűk, simafalú akna hirtelen kitágul a szélesebb és szintén simafalú 16. emelet kalcithasadékává. Innen, ha nem tudunk megállni még további 13 m-t zuhanhatunk, pattoghatunk lefelé, a Gyilokjáró aljára. Ehelyett érdemesebb a falakon lépkedve lekapaszkodni a köteleken. Az 5 m mély 16. emelet aljára ér le a csomózott kötél, itt megpihenhetünk. Fentebb 3 m-rel, a kalcitos falon is van egy párkány a gyengébb karúak megsegítésére. Itt egy paleokarsztos kalcittelér belső üregében vagyunk. Alján tágasabb kerek nyílással a Szivattyú-aknán mászhatunk tovább lefelé 5 m-t szálkőfalakon. A bizonytalanabb mozgásúak a hosszabb nem csomózott kötélbe itt is kapaszkodhatnak. Egy szélesebb párkányon megállva a 70° dőlésű, 4 m mély szálkőbe vésett Gyilokjáró szűkebb hasadékában mászhatunk lefelé. Itt, 55 m mélyen a barlang vertikális szakasza hirtelen egy fokozattal beszűkül, de azért még jól járható. A hasadékszerű, 3 m mély Kinder-akna szűk, hullámfodros falán óvatosan lemászva egy depónia tetején állunk. Előttünk van egy figyelmeztető táblás vasácsolat, alatta pedig egy 4m-es, hegyesszögű, szabálytalan csonkagúlához hasonlító kőszál, a Piramis. Az igen meredek és csúszós oldalú Piramison lemászva elérjük a barlang kritikusan szűk helyét a Középet. Ennek a két lépcsős, 4 m mély hasadékaknácskának a nyílása igen szűk. A többi része lefelé sem sokkal jobb. A fentebb említett súlyhatár elsősorban erre a szűkületre vonatkozik, másodsorban a Kínvallató-aknán történő felmászásra (lefelé lefér mindenki)! A szűkületbe állva és lapjával kell leereszkedni úgy, hogy a Piramis balra essen, majd baloldalra kell lefeküdni és a szabad irányba, azaz lábunk irányába tovább haladni. Megérkeztünk 67 m mélységbe, egy szűk hasadékba. Ez a Közép.
Horizontális szakasz:
Innen Középről rövid és szűk, 5 m-es túrát tehetünk az egyik legbiztatóbb bontási helyre, az Északi-sarok hasadékába, 2 m-t lemászva. Ellenkező irányba a Déli-sarok-kuszoda szűk nyílásán bebújva kúszogathatunk kb. 15 m-t. Itt a járat kétfelé oszlik. Előrefelé szűk lyukon bebújva, majd felállva egy depónál találjuk magunkat. Ez a Szakmai Napok-kürtő. A depónián felmászva a szűk, kerek kürtő rövid úton keskeny hasadékká válik. A fakírabb termetűek 11 m magasan, "kissé" tágasabb helyre érve megpróbálhatják leküzdeni az igen huzatos, 2 m magasra ferdén felvezető, apró gömbfülkesort. Ennél tovább itt még nem sikerült jutni.
A Déli-sarok-kuszoda végén felfelé tágasabb járat indul 3 m magasan, a Csalagút. A viszonylag tágas kuszoda 20 m után, egy nagyobbacska depó tetején levő, ferdén felfelé tartó, 2 m-es ovális csővel ér véget. A csövön felbújva, a járatra merőleges Here-hasadék alsó végébe jutunk. Balra tekintve 2 m-t láthatunk a legbiztatóbb szűk végponti bontásból. Jobbra fordulva és egy szűkületen átbújva egyre meredekebben haladunk felfelé 10 m magasba 20 m hosszan egy ferde és szűk hasadékban. A vízszintessé váló hasadék még szűkebb és alacsony lesz. Itt bújunk be a Here-hasadék felső végpontjára, mely többfelé ágazik. A 3 m mély gödörszerű központi helyről, előre felfelé, egy a fő irányra merőleges, balra felvivő szűk hasadékkürtőbe juthatunk. A "papírvékony" emberek a hasadék felső aljától 4 m magasságig jutottak. Ez az igen huzatos hely reménytelenül szűk a bontásra. A gödör alján, visszafelé, a Here-hasadékkal párhuzamosan, egy 10 m-es, jól járható kuszoda vezet le 3m mélyre. Jelenleg ez a barlang legtávolabbi végpontja.
 
A barlang 1998. évvégi precízen mért és (térképen is) dokumentált hossza 217 m, mélysége -69 m, horizontális kiterjedése 36m.
Látványos, vagy rendkívüli szépségű képződményei, alakzatai nincsenek. Inkább a mikroformák jellegzetessége, apró kristályok tömege a meghatározó. Jelentőségét a várható nagyreményű barlangfelfedezésnek köszönheti. Értéke főképp geológiai feltárás jellegéből adódik. Szakembereknek, vagy komoly geológiai, szpeleológiai érdeklődésű személyeknek tanulmányozásra kiváló objektum. Túrázni, tekintettel a barlang szűk voltára és feltárási munkahely jellegére, nem ajánljuk.A Buda-barlangi túrakedvet okozó emocionális feszültségek más, hasonlóan mazochista cselekedettekkel is levezethetők...
Ézsiás György (Travy)