Vörös-barlang
Szinonima: Nyugati-víznyelő, L-2.
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Rudabányai-hegység,
5422/10
Hossza: 74,5 m
Mélysége: -14,5 m
Bejárat tszfm: 208 m
A Rudabányai-hegységben Szőlősardótól KDK-re 2740 m-re;
a Perkupai Önkormányzati Tábortól D-re 270 m-re található egy völgy aljában
lévő vízmosásban. A Sárkánykút tól
DK-re 320 m-re (ill. az I. sz.-víznyelőtől DNy-ra, 40 m-re) helyezkedik
el, kb. 208 m-es tszfm-ban, mintegy +37 m-rel a forrás felett.
74,5 m hosszú, kb. -14,5 m mély időszakosan aktív víznyelőbarlang
. Vízgyűjtő területe: 0,03 km2. A benne eddig észlelt időszakos
vízfolyás: 30 l/p-es volt (1988 tavaszán).
Felső-triász vörös hallstatti mészkőben
alakult ki (névadó). Az 1985 nyarán
bontással tárta (és térképezte-) fel a MÁFI csoportja.
A bejáratot jelentő omladékos szűkület után -2 m-es mélységben
kis terembe érünk, melynek Ny-i falát
szálkő, K-i falát omladék alkotja. Balra kis sziklakapun átbújva újabb
terembe jutunk (3,4 x 2,2 m-es; valamint 2,5 m magas). Jobb oldalán hasadék
található, ezen lemászva kb., 0,5 x 1 m-es szálköves járatba jutunk. Hamarosan
hármas elágazásnál találjuk magunkat.
Felfelé egy szűk hasadékon át közel a felszínig érő terembe lehet mászni
(Agyag-terem). Az elágazásnál fejmagasságban
egy szűk hasadék indul, mint utóbb kiderült, szifonkerülő járat (Kerülő-ág
). Utunkat az időszakos barlangi patak medrében folytatjuk tovább. A járat
kuszoda jellegű lesz és erősen meanderezve folytatódik, az utolsó derékszögnél
csak a leghajlékonyabb kutatók tudnak átjutni. A szűk járat egy teremben
ér véget (Bencés-terem : 7 x 4 m; és
4 m magas), melynek túlsó végén folytatódik az időszakosan vízvezető enyhén
lejtő csőszerű szálköves járat. Az folyamatosan elszűkül, végül a méretei
lehetetlenné teszik a továbbhaladást. Kitöltését felszínről behordott sárga
és vörösbarna agyag jelenti, további kutatása szinte reménytelen.
Valószínűsíthető hidrológiai kapcsolata a Sárkánykút
forrás vízrendszerével.
A helyenként meanderező járata csak karcsú kutatók számára járható.
Bejárata omlásveszélyes, fával teleszórt.
***Megjegyzés: A barlang környezetében még egy nagyobb víznyelő (I.
sz.-víznyelő; vagy Keleti-víznyelő, L-1) és hat kisebb berogyás (A-1, A-2,
A-3, A-4, A-5, A-6) található, de ezek egyike sem tartalmaz ismert barlangjáratot.
Az A-1-es berogyás feltételezhetően fosszilis víznyelő egykori helyét jelzi,
míg a többi az ehhez csatlakozó járatokra utal. Az A-4 és az A-6-os berogyások
közvetlenül a víznyelőbarlang (Vörös-barlang) járatai felett helyezkednek
el és azokkal anyagáthalmozások kapcsolatban vannak.
