Szinonima: - Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Szalonnai-karszt, 5412/27 Hossza: 30 m Mélysége: -24 m Bejárat tszfm: 514 mA Szalonnai-karszt Szár-hegyi (514 m tszfm.) csúcsától 30o-ra,
80 m-re található; 505 m tszf. magasságban. A 24 m mély, 30 m hosszú barlang
középső triász dunnatetői mészkőben
alakult ki. Felfedezésének időpontja nem ismert. Az 1953-54-es
években Leél-Össy Sándor vezetésével az ELTE földrajz szakos hallgatói
kutatták és jelentős törmelékkihordási munkálatokat folytattak a zsombolyban.
Akkor -26 m-ig bontották ki a -18
m-es eredeti fenékszintről, de a később említés szintű leírások
különböző mélységadatokat közölnek, úgy mint: -30
m (Rudabányai csoport jelentés 1962.); -38
m (Bertalan K. féle leltár 1977); és -45
m (Jakucs L. útikalauz 1957.)
A hegység legjelentősebb függőleges barlangja. A zsomboly természetes
szádája 3x5 m-es szálkőfalakkal körülölelt nyílás. A bejárat melletti kb.
60-70 m3-nyi depó nyomai
jelentős mértékű bontási munkálatokról tanúskodnak. 3 m mélységben egy
szekrény nagyságú kőtömb billent be
az aknába, ami mellett egy nittel megosztva
az aknát, függőlegesen -17 m-t ereszkedhetünk
le az aljzatra. Az átlagosan 2x3 m átmérőjű
képződmény mentes akna falait a Ny, É, D-oldalon töredezett, a K-i oldalon
sima, a kőzet dőlés-csapás irányához (dőlés: 40o; csapásirány:
70o) igazodó falak alkotják. Az akna alsó harmadában gyengén
fejlett cseppkőkérgek és erősen töredezett kalcit kristályok találhatóak.
Az aljzat kitöltését a felszínről behullott kőzettörmelékkel kevert talaj
és egyéb biogén eredetű kitöltés alkotja (gallyak, avar). Az akna alja
erősen lejt és a végpontot is egy lejtős 2 m széles, 1,5-2 m magas, 8 m
hosszú járat alkotja. Mennyezetét gyengén
fejlett cseppkövek, apró borsókövek
díszítik és alját kisebb-nagyobb kövek képezik.
A zsomboly kialakulásának genetikája tisztázatlan. Leél-Össy egy többszintes
eredetileg hévizes és később (a hegység kiemelkedése után) hideg vizes
kialakulású barlangrendszert sejtett az akna alatt. A zsomboly csaknem
a hegy csúcsán nyílik és a közvetlen környezetében nem látható sem víznyelő,
sem töbör nyoma. Vízgyűjtőterületét (ha volt) mára már teljesen elvesztette.
A hegyet megcsapoló források ma a Bódva-medence peremén fakadnak, átlagosan
150-180 m tszf magasságban (szintkülönbség: kb. 320-350 m). Megkülönböztetett
védelmét a Szalonnai-karszt legnagyobb zsombolyüregeként tipikus formakincse
és képződményei indokolják.
A zsomboly bejárásához 30 m kötél szükséges és 1 csavartnittfül.
Az ereszkedést a K-i oldalon érdemes megkezdeni, egy fáról indítva a kötelet
(Tk - P5 Csn - P17).
