Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy
5430/4 Hossza: 3219 m Mélysége: +35,4 m Bejárat tszfm: 490 m
BEAC térképezés
Kordos könyv
Égerszög településtől ÉNy-ra kb. 1650 m-re, 325
m tszf.-i magasságban, a Dász-töbörben,
mesterséges bejárattal nyílik.
A járatok összhossza 3219 m (a hegység harmadik leghosszabb barlangja),
függőleges kiterjedése +35,4 m. Középső-triász steinalmi mészkőben,
gutensteini mészkőben és dolomit ban,
valamint alsó-triász lemezes mészkőben alakult ki.
A nagyméretű dolinában kialakult, 10-15 m átmérőjű víznyelő
megbontásával az Élelmiszeripari Minisztérium
Kinizsi Sportkörének barlangkutatói hosszas bontások árán 1954
november 14-én jutottak be az első szabadon járható 130 m hosszú Felfedező-járatba.
Ez gyakran beomlott és ezért később létesítettek egy -- ma is bejáratként
szolgáló -- mesterséges bejáratot. A további járatok megismerése érdekében
a kutatók - rövidebb-hosszabb szünetekkel - több évtizeden át végeztek
bontási munkálatokat, de jelentős eredményt csak 1991-ben
értek el. Az un. Kis-kuszoda folytatásában
az FTSK barlangkutató szakosztály tagjai
akkor 500 m hosszúságú járatot tárt fel, ahol a továbbjutást a járatszelvény
elszűkülése akadályozza.
Időszakosan aktív patakos barlang.
A járatok jellegét a befoglaló kőzettípusok határozzák meg. A mészkőben
kialakult szakasz jellegzetesen meanderező,
több szintre osztott, képződményekben gazdag, keskeny, magas hasadék; a
dolomitban kialakult rész erősen feltöltött, képződményszegény, lapos kuszoda;
a vékonylemezes márgás mészkőre pedig “kulcslyuk-szelvény” kifejlődése
jellemző.
A bejárat közeli több szintes járatai (a Megvalósult
álmok-ág: 1100 m) különféle cseppkőképződményekkel gazdagon
díszítettek, különösen híresek a cseppköveken képződött borsókövek. A helyenként
erősen meanderező járatok oldalfalain kagylós oldásformák, néhol eróziós
színlők láthatók, majd azt egy erősen feltöltött 64
m hosszú Kuszoda és egy cső, ill. kulcslyuk szelvényű (Cső-folyosó)
guggolós járat követ, amit a barlang legnagyobb terme: a 32 x 12 m-es Óriás-terem
zár le. A Kuszoda és az Óriás-terem között egy törés mentén érkezik be
a Pitics-alji-víznyelők vizeit
bevezető Gyöngy-folyosó. Az utolsó,
szintén több szintes (2-3) ún. Pokol
szakaszt az agyag jelentősen feltöltötte, melynek átbontásával újabb nagyméretű
folyosórendszer tárult fel (kb. 500 m), melyben a változatos agyagformák
mellett cseppkőképződmények díszítik a falakat.
A járatok ásványvilágát tekintve
leggazdagabb szakasz az un. Megvalósult álmok-ág. Kezdetben a borsókő az
uralkodó képződmény, mely a szálkőzetet és a sztalaktitokat egyaránt beborítva
változatos - szőlőfürtökhöz, karfiolokhoz hasonló - formákat alkot. A kalcittal
bekérgeződött lublinit-pamacsok jellegzetes fehér, “gumós” reteksztalaktitokat
alkotnak. A legszebb képződmények a felső, száraz járatban találhatók.
A borsóköveket ugyancsak változatos
cseppkőkiválások követik: főleg függőcseppkövek,
szalmacseppkövek, lefolyások, zászlók, foltokban görbecseppkövek tömeges
megjelenése látható. Az állócseppkövek ritkábbak, alig 15-20 cm vastagok
és átlag 1-2 m magasak, néhány oszlop átmérője eléri a fél métert is.
A járatok kitöltését főként agyag,
homok és kavics jelenti. Feltárásakor a víz által besodort leletként pleisztocén
csontmaradványok (mamut és jégkori
ló fogak) és középkori régészeti emlékek (XI-XV. sz-i sarkantyú) kerültek
elő. Állatvilágának kutatásával Loksa
Imre foglalkozott és 22 féle szárazföldi fajt tudott elkülöníteni
benne, melyek közül 8 barlanglakó.
Nyomjelzéses kísérlet eredménye alapján a barlang a vizeket
a Jósva-patak vízrendszeréhez tartozó Kecske-kút
forrásba vezeti le, mely bejáratától 1650 m-re ÉK-re található
80 m-el alacsonyabban.
A barlangot és 210 ha felszíni területét már 1956
októberében védetté nyilvánították. Fokozott védetté nyilvánítását földtani,
morfológiai és ásványtani értéke indokolták. A lezárt rendszert 1957-ben
egy rövid időre látogathatóvá tették, de a barlangjárással okozott károk
miatt ma már csak a nemzeti park engedélyével, szigorú előírások betartása
mellett, barlangjárásban gyakorlott kutatók tekinthetik meg.
A barlang bejárata magánterületen nyílik!