Hosszú évekig jártam az Alsó-hegy zsombolyait, és "időhiány" miatt csak akkor néztem körül a környéken, amikor eltévedtem! No de lejött az ideje, a környék megismerésének is. Igaz, ehhez francia barlangászok kellettek, akik (legalább is ez a csapat) nem "fajturisták" voltak, így hát elvittek Tornaszentandrásra. Könyvekből már ismertem az ikerszentélyes, Árpád-kori kis román stílusú templomot, és freskóit. Felbandukoltunk a kerek kis hegyre, majd vissza a faluba, megkeresni a kulcs őrét, aki elmesélte a templom történetét, a műemlékvédelmi helyreállítást és ennek visszhangját is. |
Tornaszentandrás | Tornaszentandrás
Első írott említése 1283-ból való. A különleges kettős szentély és a hozzátartozó kisebb méretű négyszög alakú hajó a XII. század végén épült. A XIV. század első felében gótikus hajóval bővítik a nyugati irányba. Ebből az időből származnak a diadalív és a falak alakos falképei, melyek Szt. András legendáját, apostolokat és királyokat ábrázolnak. A török alatt rommá vált templom újjáépítését a VIII. század közepén kezdték meg, templom barokk berendezése: festett karzata, szószéke ekkor készült. A műemlék jellegű helyreállításnál elsősorban a régebbi korok emlékeit őrizték meg, a barokk jellegű |
Szalonna | oltárt, szószéket félreállították a falu lakóinak
nagy bánatára, hiszen ezt a vegyes díszítésű belsőt ismerték kisgyermekkoruk
óta. A lecserélt "régiesch" jellegű oltár, szentségtartó helyetti "új-régi"
idegen számukra.
Tornanádaskán érdemes felkeresni a gyógypedagógiai intézetnek helyet biztosító barokk kastélyt, amit a múlt században újabb szárnyakkal bővítettek. A 13 holdas parkja védelem alatt álló arborétum különösen fenyőfajokban gazdag. Persze nem csak ilyen "messze" találhatunk látnivaló. Szakítsunk egyszer egy rövid időt a vonatindulás előtt és nézzük meg Bódvaszilas erődített templomát.Sződliget határában emelkedik a XIII. századi gótikus Szád-vár romantikus romjai, ahonnan végigtekinthetünk az alattunk elfekvő Bába-völgyön és Acskó-réten. Perkupán működik hazánk egyetlen gipszbányája. A falu régi házai a régmúlt népi építészetét idézik. |
Szendrő | Aki autóval utazik Aggtelekre, annak ismerős
Szalonnán
a kanyarba is benyúló XII-XIII. századi református templom, amit népi építészetünk
igen becses emlékének tartanak. A szentélyében három évszázad (XII-XIII-XIV.)
festészeti emlékei. Kertjében fa harangláb emelkedik. A templomot "eredeti"
formájában újították fel, nyitott fedélszékkel, ami a falu népének igen
borzongató, főleg téli hidegben. Nem is igen használják, inkább a parókián
gyűlnek össze...A községtől 1,5 km-re a Rakaca-patak 3 km hosszú, mesterséges
tóvá duzzasztott víztározója nyári melegben igazán felüdülést ad.
Szendrői várat Eger eleste után többször ostromolta a török sikertelenül. Később a függetlenségi harcokban játszott jelentős szerepet. A r. k. templom mellett magasodik a középkori harangtorony, barokk fagalériával. Közelében a XIX. században népi-barokk stílusban épült un. Festő-ház helytörténeti kiállítása tekinthető meg. Rudabánya a középkorban jelentős bányaváros volt. Igen gazdag a Érc- és Ásványbányászati Múzeuma értékes ásványokkal. Egykor nagyméretű gótikus csarnoktemploma a XIV-XV. században épült. A török hódoltság után született a gazdagon festett famennyezet. Nagy értékű, XIV. századi kovácsoltvas ajtaja ma a miskolci múzeumban látható, helyén pontos másolatát állították fel. |
Aggteleki Nemzeti Park honlapján |