Aggteleki Karszt Imolai Ördöglyuk

Imolai Ördöglyuk Kiemelt jelentőségű

Szinonima: Tóberke-víznyelő, Diósvölgyi-víznyelő, Ördöglyuk-víznyelő, Imolai-víznyelőbarlang
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; 5430/13
Hossza: 53,3 m
Mélysége: +3,9 m; -23,3 m
Bejárat tszfm: 270 m

Kép: Az 5 m mély hasadékakna, benne egy régi létrával.

Imolától NyÉNy-ra kb. 1400 m-re nyílik a Tóberke völgyében 270 m tszf. magasságban. A völgy aljában jól látható a mélyen bevágódott (-5-8 m) víznyelő meder, az erős elnövényesedés ellenére is. 53,3 m hosszú, +3,9 m; -23,3 m szintkülönbségű. A járatok felső része alsó miocén ún. bretkai mészkőben, alsó szakasza középső triász steinalmi mészkőben képződött (eocén konglomerátumot is feltár). Feltárása 1960 nyarán történt. A második bontott felső bejáratát a 80-as évek elején a Meteor kutatói létesítették.

A bontott alsó víznyelős bejárat ill., a felső szintén bontott -4 m mély bejárati akna után egy rövid folyosó végében -5 mély keskeny (0,6x2,5m) hasadékakna vezet az alatta lévő szépen oldott 5x5 m-es terembe. Innen az omladék tömbök között átbújva a több ponton is megjelenő vizet lehet követni, ami a -4 m mély II. akna alatt egy lépcsőzetesen lejtő mosott kövek ből álló omladékos aljzatú folyosóba torkollik. A tágas folyosó aljába becsúszott tömbök között keskeny ismét lépcsőzetesen lejtő hasadék vezet a jelenlegi végpont (-23,23 m) feltöltődött aljzatú kicsiny termébe.
A szálköves járatokban sorozatos robbantásokkal jutottak a végpontot elzáró kőzetomladékig, aminek hézagait a felszínről bekerült kvarckavics tölti ki és így abban huzat nem volt érezhető.

A Tóberke-völgyet a víznyelő batukaptúrával lefejezte és így alakította ki a jelenlegi nyelőtölcsérét. Omladékos járatait a gyakori erős vízmosás jelenleg is alakítja, ami a régi ácsolatokat és a rozsdásodó vaslétrákat is rongálja. A barlang kisebb nagyobb termeket és azokat összekötő vízszintes, lépcsőzetesen lejtő és függőleges szakaszokat alkot, mely jellemzően DNy-DK felé tartanak.
1,5-2 km²-es vízgyűjtő területe felső pannon-pleisztocén agyagos-kavicsos üledékek alkotta dombvidéken alakult ki. Csapadék mentes időszakban kb. 100-200 l/p. vízhozamú, de a nagy esőzések alkalmával akár 10 000 l/p . hozamot is képes elnyelni visszaduzzasztás nélkül. Az utóbbi időkben kezd egyre inkább időszakossá válni. Az eltűnő vizek nyomjelzése (eddig három alkalommal: 1954, 1960, 1985) eddig eredménytelen maradt. Az eltűnő víz valószínűleg a mélykarsztba jut és Szlovákia felé áramlik. Az alsó szakaszai erősen omlásveszélyesek!!!