Gergés-lápai-víznyelőbarlang
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Jósvafő, 5440/21
Hossza: 24 m
Mélysége: -23 m
Bejárat tszfm: 275 m
Jósvafőtől É-ra 1200 m-re; a Gerge-bérc és a Köves-bérc
között lévő nagy uvala Ny-i oldalában nyílik. A Gerge-bérc (DK-i) oldalában
lévő lovas karám DK-i sarkából jól
látható a bejáratot körülfogó jellegzetes bokorcsoport.
-23 m mély, 24 m hosszú; legnagyobb horizontális kiterjedése:
12 m. Középső-triász világos szürke vastagpados wettersteini
mészkőben alakult ki. Az 1977 nyarán
bontották ki a tatabányai geológus technikum diákjai. 1981-ben
újabb bontással tovább növelték a barlang hosszát (Berhidai T., Holl B.,
Turtegin E.). A bejáratot 1988 -ban
vasbetonnal biztosították, kiépítették (MKBT központi kutatótábor).
A barlang bejárásához: egy 25 m-es kötélhágcsó, vagy kötél szükséges.
Időszakosan aktív víznyelő.
-23 m mély képződménymentes keskeny hasadékjárat
alkotja a barlang egészét, mely több helyen is kitágul, majd jelentősen
összeszűkül (a hasadék: 1-10 m hosszú; 0,4-2,5 m széles; iránya: 130o-310o).
Jelenlegi végpontját, --melyet a Papp Ferenc csoport több tábor alkalmával
is bontott-- híg vizes agyag tölti ki, de kisebb repedésekből időszakosan
erős légáramlás érezhető.
Nyomjelzés alapján hidrológiailag a
Nagy-Tohonya-forrással áll kapcsolatban. (Kossuth-barlang rendszere).
1978. február 28-án délelőtt 9,30 és
10,00 óra között a Kutatóállomás részéről Izápy Gábor 33 l tömény fluoreszcein
oldattal megfestette a Gergés-lápai-víznyelőbarlangban eltűnő vizet. A
festék biztos feloldódása érdekében kannával utána öntöttek még 300 l vízmennyiséget.
A befolyó víz hozama 90 l/perc volt. A festék március 1-én, hajnali 2 óra
15 perckor jelent meg a Nagy-Tohonya-forrásban, melynek hozama akkor 9420
l/perc volt. A beadott festékanyag 16 óra 15 perc
alatt futott be 680 m légvonalbeli távolságot, vagyis látszólagos
sebessége 42 m/óra volt. Ez a sebesség
már közepes méretű barlangjáratoknak
megfelelő érték.
Kép: A Gergés-lápai-víznyelőbarlang
bozótos bejárata.
