Esztramos Felső táró 2.sz. barlang
 

Szinonima: Kristály-barlang 
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy, 5412/4 
Hossza: 46 m 
Mélysége: +23 m 
Bejárat tszfm: 277 m 

Esztramoson az egykori siklógépház mögötti, 277 m tszf.-i magasságban fekvő, 1954-ben érckutatás céljából hajtott két bejáratú un. felső táróban (I. szint), a bejárattól mintegy 60 m-re nyílik, baloldalon közvetlenül a járószinten (vasajtóval lezárva).
46 m hosszú, +23 m magas. Középső-triász steinalmi mészkőben alakult ki. Első bejárásának időpontja ismeretlen, az irodalom csak a tárót néhány méterrel előbb keresztező +15 m magas hasadékról tesz említést.
Egyetlen lépcsőzetesen emelkedő enyhén oldalirányban dőlt hasadékból áll, mely átlagosan 08-1,5 m széles és 2-5 m hosszú keresztszelvényekkel rendelkezik. A bejárton bebújva egy hasadékszerű rövid, borsóköves falú folyosóba jutunk. A hasadék jobb +6 m magasan nyíló lapos ablakon bebújva egy oldalterem látható, amiből a bekúszás felett vissza lehet mászni a fő hasadékba. +3 m-el feljebb egy 2x2 m-es cseppköves párkány szakítja meg a hasadékot, amiből +4-el magasabba enyhén kitett átlépő után a járat kétfelé ágazik. Lefelé –4m után káprázatos változatosságú heliktit és kalcitképődményeket rejtő vak akna található. Felfelé egy rövid meredeken emelkedő járat vezet az egyre szűkülő heliktitekkel kitöltött hasadékban, valamint visszatekintve az átlépő fölé látszik egy másik +4 m-el magasabban elszűkülő cseppkőlefolyással bekéregzett elszűkülő repedés.
Kialakulását tekintve feltehetőleg freatikus körülmények játszották a fő üregképző szerepet, de meghatározó annak a lényegében egyetlen hasadéknak a preformáló hatása is, ami magába foglalja a teljes barlangot. A mára már teljesen szárazra került üregesedési szinten azonban jelenleg is igen aktív vízbecsepegési pontok találhatóak.
A barlang képződményeire jellemző a nagy forma- és méretgazdagság, változatos színvilág és sokféleség. A leggyakoribbak a borsókövek, heliktitek, visszaoldott és épp (felnőtt) kalcitkristályok. Érdekesség, hogy gyakoriak az üveg tisztaságú képződmények. A cseppkőképződés főleg lefolyásokra és bekéregzésekre korlátozódik (aktív és inaktív). A hasadék oldalfalait inkább a borsókövek, míg hosszanti aljzatát (néhol ez az oldalát is jelenti) cseppköves bekéregzések alkotják. A hasadék mennyezetét helyenként teljesen képződménymentes üstös oldásformákat magába foglaló felületek képezik. Több helyen foltokban vékony limonit és vasas kiválás, helyenként pedig agyagfüggöny látható.

Fokozott védelem alá helyezését képződményeinek érintetlenségén túl azok veszélyeztetettsége (kőbányászat: robbantások!!!) indokolta. Sajnos a képződmények eredeti állapotába már több helyen láthatóan kárt tettek az elődök, kik magukat feltehetőleg minimum leletmentőnek vagy ásványgyűjtőnek vallják. Gyakoriak vésett letarolt, letört falfelületek, valamint az aljzatokon rongált, kevés érdeklődésre számot adó borsókőtörmelék. Jelenleg a barlang lezárt, látogatását a természetvédelmi hatóság csak szakmai indokok alapján engedélyezi.
Vissza