Aggteleki Karszt Baradla-tetői-zsomboly

Baradla-tetői-zsomboly Fokozottan védett

Szinonima: Baradlatetői-zsomboly
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Aggteleki-fennsík 5430/6
Hossza: 303 m
Mélysége: -87 m
Bejárat tszfm: 450 m

Aggtelektől 45 perces gyaloglással érhető el a kb. 1,5 km-re É-ra a Baradla-tetőn lévő nagyobbik töbör K-i peremén (kb. 450 m tszfm.) nyíló bejárata.
Az 1986 április 12-én rövid bontással tárták fel az egri barlangkutatók Kutas Tamás vezetésével. Néhány hónap múltán a Rózsadombi Kinizsi SE tagjai kapcsolódtak be a kutatásba. Ezek után sikerült lejutniuk a feltáróknak a közel 100 méteres mélységbe, ahonnan igen erős légmozgást jeleztek. Felmérések alapján megállapították, hogy a zsomboly légvonalban kb. 600 méterre esik a Baradla-barlang Libanon-hegyétől, illetve a végpont kb. 50 méteres süllyesztésével is már el lehet érni a Baradla patakjának a szintjét.
1986 szeptember 20-án Katapán Ádám a bejárati akna és a főhasadék távolabbi aknáinak alján hőmérsékletet és pCO₂-ot mért és arra a következtetésre jutott, hogy a zsomboly csak a bejáraton keresztül levegőzik. Huzatot sehol nem lehetett kimutatni a barlangban.
1987 áprilisában a Rózsadombi Kinizsi SE és az Egri Alpin Klub tagjai felmérték a zsombolyt és Borka Pál szerkesztésében elkészült a barlang térképe.

A -87 méter mélységű, 306 méter hosszú zsomboly középső-triász wettersteini mészkőben alakult ki, egy ÉK-DNy-i csapásirányú hasadékrendszer mentén. Lépcsőzetes aknákból áll, amelyekre jellemzőek a tektonikus sík felszínek. A barlang bejárati aknája két egymást kb. 100°-os szög alatt metsző törés kereszteződésében alakult ki. Az akna alján két hasadékban folytatódik a barlang. Az 1. számú repedés éri el a -87 m-es mélységet. A 2. számú hasadékból egy kürtő indul a felszín felé, amely a bejárat melletti kis tisztás alatt valószínűleg néhány méterre megközelíti a felszínt. Ebből a (2. sz.) kisebb hasadékból vezet egy cseppkövekben gazdagon díszített folyosó a zsomboly legnagyobb üregébe, a Rom-terembe. Valószínűleg a Földkéregben lezajlott mozgások hatására jelentős omlások történhettek, melynek következtében keletkezhetett ez a nagy méretű omladékos terem. A terem alján lévő törmelék között egy hasadék található, amely -83 méteres mélységbe vezet le.

Az aknák oldalfalain oldási csatornákat, karrosodott felületeket figyelhetünk meg. A zsomboly jellegzetességei az omlások, illetve a belőlük keletkezett omladékok.
Helyenként dúsan cseppköves és borsóköves szakaszokkal találkozhatunk. A cseppkövek fejlettsége alapján a zsomboly három jól elkülöníthető részből áll. Az első aknarendszerben találhatók a legidősebb cseppkövek, illetve cseppkőlefolyások. A Rom-terem és a hozzávezető folyosó a leggazdagabb cseppkövekben, ez képezi a második részt. A Rom terem alatti labirintusban találkozhatunk nagyméretű cseppkőoszlopokkal, amelyek még az omlás előtt keletkezhettek. A legfiatalabb cseppköveket az 1. repedés legalján találjuk. A barlang kisformáit a szálkőbe mélyedő karrosodott felületek, a kipreparálódott szálkőoszlopok, kőpengék és párkányok alkotják.
A zsomboly kitöltésében jellemző az agyagos kőzettörmelék, néhol kvarckavics is előfordul (Gruber P. 2000). A falakon megfigyelhetőek a vörösagyag lefolyások nyomai. A Rom-terem alatti rész erősen agyagos, a hasadék alja elszűkül, a főhasadék aknáinak alja tisztább, végüket jól bontható omladékos álfenék képezi. A végponton két teljes borzcsontvázat találtak.

A Baradla-tetői-zsombolyban található látványos cseppkőlefolyások, álló- és függő-cseppkövek, borsókövek gyakorisága, valamint kiemelt jelentőségű fekvése miatt került fel a fokozottan védett barlangok listájára. A barlangot lezárták és bejárása kizárólag az Aggteleki Nemzeti Park engedélyével a kötéltechnikában jártas kutatók számára lehetséges (60 m kötél szükséges a bejárásához).