Baradla Hosszú-Alsó-barlang
Fokozottan védett
 
 
Szinonima: Hosszú Alsó-barlang 
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Jósvafő; 5430/7 
Hossza: 128 m 
Mélysége: 17,5 m 
Bejárat tszfm: 218 m
A Jósvafő határában 218 m tszf. magasságban Fakadó Jósva-forrás Medence-forrásához tartozó aktív forrásbarlang. A két bejáratú barlang a Jósvafőről a Baradla-barlanghoz vezető völgy bal oldalában nyílik a Rövid-Alsó-barlang tárójától 75 m-re ÉNy-ra, 230 m tszf-ban. Az alsó Táró-bejárata (I. Bejárat) a völgytalp felett 8-10 m-rel, a felső Akna-bejárata (II. Bejárat), pedig további 9 m-el feljebb létesült.
128 m hosszú 17,5 m szintkülönbségű. Középső-triász guttensteini mészkőben alakult ki. Felfedezése 1954-ben történt egy árvízi feltörési pont megbontásával (2.sz kutatóvágat), Jakucs László kutatásai eredménye képen. Az azóta beomlott táró biztosítása 1993-ban valósult meg.
Az alsó bejáraton behatolva a 16 m hosszú betonozott faló lejtős táró, majd 6 m-nyi továbbra is befelé lejtő rövid robbantott folyosó keresztül érhető el a -6 m-es meredek akna, ami már a Patakos járat végére nyílik. A törmeléken elfolyó patakot a vízfolyással szemben 20 m hosszan lehet követni a 1,5-2 m magas folyosóban. A víz egy -1,5 m mély forrásból buzog elő, de ezt meg lehet kerülni és 10 m után újra rá, lehet látni a patakra a folyosó aljában nyíló hasadékban. Tovább haladva befelé 5 m-nyi omladékos járat után már a jelenlegi végponti szifonhoz lehet lemászni. A víz itt több pontról tör elő, de csak az összefüggő omladékos tömbök osztják meg a víz útját.
Az első szifont megkerülő járat mennyezetéből nyílik egy keskeny hasadékba vezető kürtő, ami +4 m-el magasabba egy 8 m hosszú hasadékba vezet. A hasadék végén a veszélyes omladékban tovább mászva egy több ponton is omladékba tartó többszintű terembe lehet átmászni, amely inkább a hegyoldalba kifelé vezet, bár van a forrás felé vezető járata is.
A barlang jelentős részét robbantással tárták fel és csak kevés helyen láthatóak az eredeti oldott járatok falai, ez leginkább a felső omladékos szakaszokra jellemzőek. Cseppkövesedés csak nyomokban fordul elő. A kitöltésviszonyokra leginkább a robbantási törmelék a jellemző, valamint a vörös agyag, de a felső részeken finom sóderes homok is van.
A forrás vízhozam és vízkémiai adatai alapján megállapítható, hogy az ún. Hosszú-Alsó-barlang forrása a Medence-, és Cső-forrás, amely a Vörös-tói-ágtól Ny-ra levő barlangi (Danca-akna, Nehézút I, Nehézút II.), és felszíni víznyelők (Bábalyuk, Zomborlyuk) áradmányvizeiből, szivárgó karsztvízből, talajvízből, valamint mélységi karsztvízből (a forrás 13oC-os hőmérséklete jelzi) kapja utánpótlását. Árvizeknél hozamuk jelentősen megnövekszik, és órák alatt megjelenik. Ez feltételezhetően egy ma még ismeretlen Baradlai méretű aktív, részben vízzel kitöltött több km-es barlang létezését jelentheti.
Az 1955-ös nagy árvíz a forrás feletti útszakasz rézsűjét elmosta és alatta feltárta a két alsó barlangi forrást, mivel az eddigi fakadási helyük azonos volt.
Vizeinek hőmérséklete átlagosan: 12,8oC; min. 7,1oC; max. 14,1oC.
Medence-forrás hozama: átlagosan 8,2 m3/perc; min. 6,7 m3/perc (max : ?).
Cső-forrás, mely valószínűleg a Medence-forrás szökevényforrása, ezért hozama csak becsülhető: átlagosan 0,5-0,6 m3/perc.
A forrás és a hozzátartozó víznyelők nyomjelzéses vizsgálata, vízszennyezés vizsgálatának szempontjából, a Szlovákiából a Kecső-völgyön keresztül lehetséges. Bizonyítása kis vízhozam időszakában szükséges. 

Vissza