Harmincnyolcas-barlang
 
 Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Jósvafői-fennsík, 5440/30 
Hossza: 30 m 
Mélysége: -14 m 
Bejárat tszfm: 220 m 
Kép: A bejárat egy keskeny, szabályos cső.
Jósvafőtől K-re 2 km-re található (a 37-es km-kő felett 15 m-el) az út menti sziklafal tetőzónájában. 30 m hosszú, -14 m mély inaktív forrásbarlang, két bejárattal. Alsó-triász kampili mészkőben alakult ki.

1974 kora őszén egy időszakos forrás feltörése felszakította az aszfaltos út közepét. A területet Szenthe István (akkor a Baradla-barlang igazgatója) megvizsgálta és az út felett fosszilis forrásszájakat talált. A későbbi években a feltörés alatt a szántóföldi útra merőleges árkában gyakran elolvad a hó a szivárgás miatt. Akkor a legalsónak vélt forrásszáj bontását kezdték meg (Lengyel János), ahol egy csőformájú enyhe lejtésű járatot tisztítottak ki, kb. 10 m hosszban. A járat végében pár m2-es kiszélesedés található, ahonnan a hegy felé bontva egy kályhacső méretűvé szűkült járatot bontottak ki. A kiszélesedés Ny-i hasadékában egy szűkületen keresztül kb. 70o-os dőlésű hasadékszerű aknába jutottak. A szűkület utáni aknában az átbújással egy magasságban, cserépkorsót találtak, melynek füle le volt törve (a fül később sem került elő). Az edény üres volt. A vonalas díszítésű és karcsú, finoman munkált alakból ítélve (Szenthe I.) a bükki kultúra egy szép darabja.*** A feltételezések szerint vizet meríthettek vele, amikor a Jósva-patak erózió szintje magasabban volt. 1974 őszé és 1975 telén az újonnan talált akna kitöltését bontották, ami az első 4-5 méterben humuszos, alatta agyagos volt és benne nagy egyedszámú (30 db) kockás sikló populációt találtak. A teljes szelvényben kibontott forrásdelta egy felsőbb ága szakadt fel. Azon keresztül pelék jártak be és ásták magukat be a kitöltésbe. Rendszeres vendégkén bagoly tanyázott az akna tetejében. A feltárás kisebb megszakításokkal 1991-ig folyt. Az utolsó táborban véséssel egy hasadékot kitágítva új bejáratot nyitottak. Ezzel lerövidült a bontott anyag szállítási útvonala, azonban a bontott szelvény 6-8 m2-es volt és ezért lassan haladt a feltárás, ami már az út szintjénél 2 m-el mélyebben van (-14 m).
Genetikája tisztázatlan, feltehetően inaktív forrásbarlang. A két természetes bejáratú, de zömmel bontással feltárult barlang járataiban üstös oldásformák mellett különféle cseppkőképződmények és vörösbarna agyag található.
A forrásszájaktól É-ra van egy lefolyástalan terület, melynek víznyelője pár száz méterre van a barlangtól (Sásdi L.). Feltételezhetően nem lehet jelentős hosszúságú, viszont tágas, nem eltömődött, nyitott járatai vannak. A nyelő felöl gyűlhetett fel annyi víz, hogy olyan jelentős vízoszlopnyomás jöjjön létre, ami az aszfaltozott út közepét felszakíthatta. Az üreg feltárását folytatni kellene, amíg a járat vízszintesbe nem fordul. Feltáró kutatása jelentős eredményt hozhat.
 
Kép: Bontás a barlangban, 1988-ban.
*** Megjegyzés: A legfelső, egyben a legnagyobb forrás-szájban (állva is lehet benne tartózkodni — bivakolásra alkalmas) Kessler Hubert hasonló kultúrájú cserépleletet talált, ásatáskor. A történelmi időkben valószínűleg őrhelyként funkcionált, mivel a patakvölgyet K-i irányban hosszan be lehet látni, védett helyről.