Aggteleki Karszt II. Omlás-barlangja

Esztramos Rákóczi barlangtáró 192 m-nél levő 3. sz. ürege Kiemelt jelentőségű

Szinonima: II. Omlás-barlangja
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy, 5412/10
Hossza: 450 m
Mélysége: -116 m
Bejárat tszfm: 404 m

A barlang az Esztramoson létesített 190 m-es tszf. magassági szinten kihajtott táróban található a Rákóczi I-es barlangtól 33,5 m-re a jobb oldalon.
Az üreg hossza a különböző irodalmi említéseknél eltérő: 40 m ill. 20 m. Jelenleg kb.100 m hosszú és 30 m szintkülönbségű (-24 m). Középső-triász steinalmi mészkőben keletkezett.

A barlang első megismerése minden bizonnyal egybeesik a táró bevágásával, amikoris a megnyílt üregét javarészt a táró törmelékével eltömték, legalábbis a zavaró szintkülönbségeket adó lefelé nyúló szakaszokat. Ezután csak az oldalból nyíló kis hasadék maradt meg, aminek felmérését 1983-ban a KvI. BTO. (Kárpáth József) elvégezte, de itt csak egy +5 m magas kürtő. felsőjárattal és némi törmelékkel kitöltött rövid hasadék van feltüntetve (II. Omlás-barlangja). 1998 május 2-án az Ariadne csoport tagjainak (Kovács Ádám, Kovács Richárd, Surányi Gergő) - állításuk szerint bontás nélkül - a hasadék végében sikerült tovább kúszniuk az omladék tömbök között, ahol is a hasadék folytatásába jutottak és abban lefelé haladva elérték a karsztvízszintet.

A barlangot gyakorlatilag egyetlen meghatározó irányú (15^o-20^o - 195^o-200^o) hasadék alkotja. Ettől csak néhány kisebb járat, ill. alárendelt szerepű hasadék iránya tér el. A táró jobb oldalában nyíló hasadékon belépve a balra fel juthatunk egy +5 m magas hasadékkürtőbe, ahol a táró feletti omladék fölé lehet kibújni egy keskeny oldott lyukon. A bejárat hasadékánál az omladék tömbök között lebújva a hasadék folytatásában két helyen is le lehet mászni az alsóbb szintre, ahol a falakat lefelé haladva egyre gazdagabban borítják képződmények. A hasadék É-i végében borsókövekkel rendkívül gazdagon díszített fülke található, aminek mennyezetét (az oldal hasadékában) a táró építéséből behullott robbantott kőzettörmelék alkotja. A hasadék további lefelé haladó szakaszában egyre kevesebb képződmény és az oldásos formák válnak az uralkodóvá. Az aljzatot enyhén lejtő lehullott kristályok törmeléke és a karsztvízszintet jelző keskeny (2x1,3) tó vízfelszíne adja. Innen indul még ki egy fokozatosan elkeskenyedő párhuzamos oldott, hasadék, ami kb. 8-10 m magasságig követhető. A tó szifonja valószínűleg búvár módszerekkel további feltárásra érdemes.

Feltehetőleg freatikus körülmények között (meleg víz) jött létre. Az oldalfalakat gazdagon borítják a szín- és formagazdag képződmények: cseppkő bekéregzések, változó méretű szegfűkalcitok, különböző típusú borsókövek, valamint aragonitbokrok. Érdekesség a különböző képződmények alatt gyakran megfigyelhető fekete, helyenként a faltól elvált kemény bekéregzett felület (Fe, Mg ?). Az élénk zöld színű, csillogó, barlangi tó vízszintje a talajvíz és a Bódva vízállásával összefüggést mutat.