Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy magyarországi barlangjainak bejárási útmutatója 

Éghajlat

Mérsékelten hűvös-nedves kontinentális éghajlatú kistáj, ahol az évi középhőmérséklet: +8.5 C^o-nak felel meg és ehhez kapcsolódik az évi csapadékösszeg, ami: 690-710 mm között változik. Télen gyakori a 20 cm vastagságú hótakaró, ez átlagosan 50-55 napig marad meg. A fagymentes időszak csak mintegy 160 nap (ápr.30 után, okt.5 elött). Nyáron a hőmérsékleti maximumok alakulása magasabb értékeket mutat a platórészek felett, mint az alacsonyabban fekvő medenceképződményekben, amelyek éghajlata sokkal kiegyenlítettebb. A napsütéses órák száma meghaladja az 1800-at, ebből nyáron 700 óra körüli érték a valószínű. Főként a nyugatias szelek a jellemzőek, de gyakoriak a helyi jellegű hegy-völgyi szelek is.
A barlangok bejárása szempontjából a terület éghajlati szélsőségei nem jelentenek közvetlen veszélyforrást (Pl: heves záporok, hirtelen hóolvadásból következő intenzív karsztos beszivárgás, amit a barlangokban kisebb árvíz szerű jelenségek követnének).

Növényzet, talaj

A magyar vagy pannon flóratartományon belül az északi középhegységi flóravidék Tornense flórájába tartozik. A hegy legnagyobb részét erdőség borítja (80%). Potenciális erdőtársulásai közé a molyhos tölgyesek, cseres tölgyesek tartoznak (melyeket főleg bükk, tölgy, juhar, hárs, somfák alkotnak). Kisebb területeket telepített, nem őshonos fenyvesek borítanak. A meredek lejtőket, főleg a hegyet határoló oldalakat nagykiterjedésű karsztbokorerdők, sziklagyepek és lejtősztyeppek fednek be. Jelentős még a rét és a legelők részaránya (13%).
Gyakorlatilag egyetlen talajtípus, a triász mészkövön kialakult rendzina (99.2%) az uralkodó. Erre a durva vázrészek, sekély termőréteg és szélsőséges vízgazdálkodás jellemző. A töbrök alján, valamint a barlangokban gyakran megfigyelhetünk vörös agyagot (terra rossa).
 >Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy magyarországi barlangjainak bejárási útmutatója 

Éghajlat

Mérsékelten hűvös-nedves kontinentális éghajlatú kistáj, ahol az évi középhőmérséklet: +8.5 C^o-nak felel meg és ehhez kapcsolódik az évi csapadékösszeg, ami: 690-710 mm között változik. Télen gyakori a 20 cm vastagságú hótakaró, ez átlagosan 50-55 napig marad meg. A fagymentes időszak csak mintegy 160 nap (ápr.30 után, okt.5 elött). Nyáron a hőmérsékleti maximumok alakulása magasabb értékeket mutat a platórészek felett, mint az alacsonyabban fekvő medenceképződményekben, amelyek éghajlata sokkal kiegyenlítettebb. A napsütéses órák száma meghaladja az 1800-at, ebből nyáron 700 óra körüli érték a valószínű. Főként a nyugatias szelek a jellemzőek, de gyakoriak a helyi jellegű hegy-völgyi szelek is.
A barlangok bejárása szempontjából a terület éghajlati szélsőségei nem jelentenek közvetlen veszélyforrást (Pl: heves záporok, hirtelen hóolvadásból következő intenzív karsztos beszivárgás, amit a barlangokban kisebb árvíz szerű jelenségek követnének).

Növényzet, talaj

A magyar vagy pannon flóratartományon belül az északi középhegységi flóravidék Tornense flórájába tartozik. A hegy legnagyobb részét erdőség borítja (80%). Potenciális erdőtársulásai közé a molyhos tölgyesek, cseres tölgyesek tartoznak (melyeket főleg bükk, tölgy, juhar, hárs, somfák alkotnak). Kisebb területeket telepített, nem őshonos fenyvesek borítanak. A meredek lejtőket, főleg a hegyet határoló oldalakat nagykiterjedésű karsztbokorerdők, sziklagyepek és lejtősztyeppek fednek be. Jelentős még a rét és a legelők részaránya (13%).
Gyakorlatilag egyetlen talajtípus, a triász mészkövön kialakult rendzina (99.2%) az uralkodó. Erre a durva vázrészek, sekély termőréteg és szélsőséges vízgazdálkodás jellemző. A töbrök alján, valamint a barlangokban gyakran megfigyelhetünk vörös agyagot (terra rossa).
 >Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy magyarországi barlangjainak bejárási útmutatója 

Éghajlat

Mérsékelten hűvös-nedves kontinentális éghajlatú kistáj, ahol az évi középhőmérséklet: +8.5 C^o-nak felel meg és ehhez kapcsolódik az évi csapadékösszeg, ami: 690-710 mm között változik. Télen gyakori a 20 cm vastagságú hótakaró, ez átlagosan 50-55 napig marad meg. A fagymentes időszak csak mintegy 160 nap (ápr.30 után, okt.5 elött). Nyáron a hőmérsékleti maximumok alakulása magasabb értékeket mutat a platórészek felett, mint az alacsonyabban fekvő medenceképződményekben, amelyek éghajlata sokkal kiegyenlítettebb. A napsütéses órák száma meghaladja az 1800-at, ebből nyáron 700 óra körüli érték a valószínű. Főként a nyugatias szelek a jellemzőek, de gyakoriak a helyi jellegű hegy-völgyi szelek is.
A barlangok bejárása szempontjából a terület éghajlati szélsőségei nem jelentenek közvetlen veszélyforrást (Pl: heves záporok, hirtelen hóolvadásból következő intenzív karsztos beszivárgás, amit a barlangokban kisebb árvíz szerű jelenségek követnének).

Növényzet, talaj

A magyar vagy pannon flóratartományon belül az északi középhegységi flóravidék Tornense flórájába tartozik. A hegy legnagyobb részét erdőség borítja (80%). Potenciális erdőtársulásai közé a molyhos tölgyesek, cseres tölgyesek tartoznak (melyeket főleg bükk, tölgy, juhar, hárs, somfák alkotnak). Kisebb területeket telepített, nem őshonos fenyvesek borítanak. A meredek lejtőket, főleg a hegyet határoló oldalakat nagykiterjedésű karsztbokorerdők, sziklagyepek és lejtősztyeppek fednek be. Jelentős még a rét és a legelők részaránya (13%).
Gyakorlatilag egyetlen talajtípus, a triász mészkövön kialakult rendzina (99.2%) az uralkodó. Erre a durva vázrészek, sekély termőréteg és szélsőséges vízgazdálkodás jellemző. A töbrök alján, valamint a barlangokban gyakran megfigyelhetünk vörös agyagot (terra rossa).
 >Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy magyarországi barlangjainak bejárási útmutatója 

Éghajlat

Mérsékelten hűvös-nedves kontinentális éghajlatú kistáj, ahol az évi középhőmérséklet: +8.5 C^o-nak felel meg és ehhez kapcsolódik az évi csapadékösszeg, ami: 690-710 mm között változik. Télen gyakori a 20 cm vastagságú hótakaró, ez átlagosan 50-55 napig marad meg. A fagymentes időszak csak mintegy 160 nap (ápr.30 után, okt.5 elött). Nyáron a hőmérsékleti maximumok alakulása magasabb értékeket mutat a platórészek felett, mint az alacsonyabban fekvő medenceképződményekben, amelyek éghajlata sokkal kiegyenlítettebb. A napsütéses órák száma meghaladja az 1800-at, ebből nyáron 700 óra körüli érték a valószínű. Főként a nyugatias szelek a jellemzőek, de gyakoriak a helyi jellegű hegy-völgyi szelek is.
A barlangok bejárása szempontjából a terület éghajlati szélsőségei nem jelentenek közvetlen veszélyforrást (Pl: heves záporok, hirtelen hóolvadásból következő intenzív karsztos beszivárgás, amit a barlangokban kisebb árvíz szerű jelenségek követnének).

Növényzet, talaj

A magyar vagy pannon flóratartományon belül az északi középhegységi flóravidék Tornense flórájába tartozik. A hegy legnagyobb részét erdőség borítja (80%). Potenciális erdőtársulásai közé a molyhos tölgyesek, cseres tölgyesek tartoznak (melyeket főleg bükk, tölgy, juhar, hárs, somfák alkotnak). Kisebb területeket telepített, nem őshonos fenyvesek borítanak. A meredek lejtőket, főleg a hegyet határoló oldalakat nagykiterjedésű karsztbokorerdők, sziklagyepek és lejtősztyeppek fednek be. Jelentős még a rét és a legelők részaránya (13%).
Gyakorlatilag egyetlen talajtípus, a triász mészkövön kialakult rendzina (99.2%) az uralkodó. Erre a durva vázrészek, sekély termőréteg és szélsőséges vízgazdálkodás jellemző. A töbrök alján, valamint a barlangokban gyakran megfigyelhetünk vörös agyagot (terra rossa).