Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy magyarországi barlangjainak bejárási útmutatója
 B

Nagy-vizestöbri-víznyelőbarlang

Egyéb névváltozatok: Nagy-vizestöbri-víznyelő, N/3.
Mélység: -19 m
Hossz: 50 m
Legnagyobb horizontális kiterjedés: kb. 20 m

Megközelítés: Bódvaszilas felől a kék jelzésen haladva (1.8 km) 150 méterrel a Pócsa-kői-víznyelő után egy meredek kaptató végén egy nagy töbör széléhez érkezünk, ahol az út élesen balra, ill. jobbra fordul. Ennek a töbörnek az alján van a bejárat.
 
Bejárási útmutató: Sajnos a barlang bejárata jelenleg be van omolva így leírásánál, csak a kutatók (Szentes 1962) leírására támaszkodhatunk. Ez is meglehetősen szűkszavú, mindössze egy lejtős, omladékos víznyelő járatról és annak végén egy nagy agyagos aljú teremről beszél, melynek végén iszapdugó zárja el a folytatást. Véleményük szerint a barlang kialakulásában a tektonikának volt meghatározó szerepe, és a víznek csak másodlagos hatása mutatható ki kisebb méretű formaelemek kialakításában. Szoros genetikai kapcsolatot feltételeznek a közelben található Meteor-barlanggal.
 
 
 >B

Nagy-vizestöbri-víznyelőbarlang

Egyéb névváltozatok: Nagy-vizestöbri-víznyelő, N/3.
Mélység: -19 m
Hossz: 50 m
Legnagyobb horizontális kiterjedés: kb. 20 m

Megközelítés: Bódvaszilas felől a kék jelzésen haladva (1.8 km) 150 méterrel a Pócsa-kői-víznyelő után egy meredek kaptató végén egy nagy töbör széléhez érkezünk, ahol az út élesen balra, ill. jobbra fordul. Ennek a töbörnek az alján van a bejárat.
 
Bejárási útmutató: Sajnos a barlang bejárata jelenleg be van omolva így leírásánál, csak a kutatók (Szentes 1962) leírására támaszkodhatunk. Ez is meglehetősen szűkszavú, mindössze egy lejtős, omladékos víznyelő járatról és annak végén egy nagy agyagos aljú teremről beszél, melynek végén iszapdugó zárja el a folytatást. Véleményük szerint a barlang kialakulásában a tektonikának volt meghatározó szerepe, és a víznek csak másodlagos hatása mutatható ki kisebb méretű formaelemek kialakításában. Szoros genetikai kapcsolatot feltételeznek a közelben található Meteor-barlanggal.
 
 
 >B

Nagy-vizestöbri-víznyelőbarlang

Egyéb névváltozatok: Nagy-vizestöbri-víznyelő, N/3.
Mélység: -19 m
Hossz: 50 m
Legnagyobb horizontális kiterjedés: kb. 20 m

Megközelítés: Bódvaszilas felől a kék jelzésen haladva (1.8 km) 150 méterrel a Pócsa-kői-víznyelő után egy meredek kaptató végén egy nagy töbör széléhez érkezünk, ahol az út élesen balra, ill. jobbra fordul. Ennek a töbörnek az alján van a bejárat.
 
Bejárási útmutató: Sajnos a barlang bejárata jelenleg be van omolva így leírásánál, csak a kutatók (Szentes 1962) leírására támaszkodhatunk. Ez is meglehetősen szűkszavú, mindössze egy lejtős, omladékos víznyelő járatról és annak végén egy nagy agyagos aljú teremről beszél, melynek végén iszapdugó zárja el a folytatást. Véleményük szerint a barlang kialakulásában a tektonikának volt meghatározó szerepe, és a víznek csak másodlagos hatása mutatható ki kisebb méretű formaelemek kialakításában. Szoros genetikai kapcsolatot feltételeznek a közelben található Meteor-barlanggal.
 
 
 >B

Nagy-vizestöbri-víznyelőbarlang

Egyéb névváltozatok: Nagy-vizestöbri-víznyelő, N/3.
Mélység: -19 m
Hossz: 50 m
Legnagyobb horizontális kiterjedés: kb. 20 m

Megközelítés: Bódvaszilas felől a kék jelzésen haladva (1.8 km) 150 méterrel a Pócsa-kői-víznyelő után egy meredek kaptató végén egy nagy töbör széléhez érkezünk, ahol az út élesen balra, ill. jobbra fordul. Ennek a töbörnek az alján van a bejárat.
 
Bejárási útmutató: Sajnos a barlang bejárata jelenleg be van omolva így leírásánál, csak a kutatók (Szentes 1962) leírására támaszkodhatunk. Ez is meglehetősen szűkszavú, mindössze egy lejtős, omladékos víznyelő járatról és annak végén egy nagy agyagos aljú teremről beszél, melynek végén iszapdugó zárja el a folytatást. Véleményük szerint a barlang kialakulásában a tektonikának volt meghatározó szerepe, és a víznek csak másodlagos hatása mutatható ki kisebb méretű formaelemek kialakításában. Szoros genetikai kapcsolatot feltételeznek a közelben található Meteor-barlanggal.