Szinonima: T/2, Moszkítós-zsomboly Helye, kataszteri száma: Aggteleki karszt, Alsó-hegy, 5452 Hossza: 87 m Mélysége: -51 m Tengerszint feletti magassága: 475 m Térkép: hosszmetszet
Megközelítése: Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 197o-ra 900 km-re található a Bak Antal töbörben, kb. 475 m tszf. magasságban. A közeli Tektonik-zsomboly felett található, attól 60 m-re és 20-25 m-rel feljebb a töböroldalban. A kék + jelzésen Bódvaszilas felől 2 km hosszú úton érhetjük el az út melletti első töbörben (ez Bak Antal töbre) még mielőtt elérnénk a fennsík peremét.
A 87 m hosszú, kb. -51 m mély. Középső-triász wettersteini zátony mészkőben alakult ki. Bejárata bontás során nyílt meg 1997 -ben (MAFC). A bejáratot teljesen kitöltő kő eltávolítása után az I-akna tetejéig vált ismerté, ahol további beékelődött kövek zárták el a járatot. Ezek szétverése után le lehetett csusszanni a 6 m mély akna aljába, amit a felszínről behullott föld, talaj töltött ki (1998. III.). A mélypont bontása lassan haladt (1998 ). A bontás feletti hasadék szétvésésével azonban sikerült továbbjutni a lépcsőzetesen lefelé haladó részekbe. Újabb keskeny hasadék szűkülete következett, ami megint csak véséssel lehetett kitágítani. Ez később a "Lánykalcitos Gyémántkapu" névre lett elkeresztelve a jellegzetesen csillogó cseppkőbekéregzés törmeléke miatt. A szűkületen túl 4 m-el lejjebb megint egy kis terem és a továbbjutással bíztató, újabb vésendő hasadék várt -23 m-en (1999 IV. ). A hasadék kibontása közben a terem egyetlen kis kürtőjén keresztül keskeny cseppköves kapura lettek figyelmesek a kutatók, amin keresztül sikerült a bontás alatti hasadék -24 m-es (Gilgames) aknájába beereszkedni (1999 VI.). Az akna aljában két hatalmas kőtömb között egy keskeny járat kitágításával sikerült az akna alatti rövid (6-7 m-es) egykori vízlevezető járatába jutni (1999 IX. ). Jelenleg ez az agyagos járat alkotja a végpontot.
A bejárat szálköves keskeny hasadéka -5 m mélyen egy 2x3 m-es termecskébe torkollik, melyből 4 m-nyi lejtős kuszoda vezet az I-akna -6,5 m mély harangszerűen lefelé táguló hasadékaknába. Innen az akna oldalában vésett hasadékon át egy 8 méter magasba felnyúló kürtő alá lehet bebújni, ahonnan kis dombot alkotó bemosódott talaj mellett egy borsóköves hasadékon két 2 m-es lépcsőn át, érhetünk a Lánykalcitos Gyémántkapu hoz. A kibővített cseppköves-borsóköves hasadékon lebújva 4 m-el lejjebb egy 3x4 m-es terem található, aminek az alját a feltáráskor még a földes kitöltésbe mélyedt kicsepegési lyukak alkották. Jelenleg depózott kőtörmelék képezi azt. A terem ÉK-i sarkában 3 m-el feljebb kis cseppköves körtő oldalában lehet tovább követni a cseppkőzászlókkal leszűkített hasadékot, ami 3 m után kitágul és a 24 m mély Gilgames-akna tetejére torkollik rá. Az akna 3 m-el lejjebb kitágul és innen már az aljáig, tartja a 3x4 m-es átlagszelvényt. Az akna aljától 7-8 m-el feljebb körben egy határozott (0,5 m-s) sávban egy párkányszint látható, ami egy hajdani kitöltésszintjét jelzi. Az aknát végig szép cseppkőlefolyások, helyenként heliktitek díszítik. Az alján két asztallapnyi kőtömb között le lehet bújni és egy keskeny eleinte függőleges, később lejtős, de kitáguló járatba lehet elérni az üledékkel feltöltődött végpontot.
A barlang falait szépen oldott, karrosodott felületek, cseppkőlefolyások, függő- és állócseppkövek, valamint borsókövek és heliktitek díszíti. Aljzatát kőtörmelék és jellemzően a felszínről nagy mennyiségben bemosódott talaj eredetű üledék alkotja. Az 24 m-es akna alján egy féltenyérnyi enyhén hajlott cseréptöredék hevert a cseppköves aljzaton, aminek egyik fele fekete, másik rozsdabarna dísztelen felületet alkot. Az akna talpon még néhány kisemlős csontjait (macskaféle?) lehetett megtalálni. A barlang formajegyei alapján, ahol a lépcsőzetesen mélyülő aknák kialakulását tekintve egy inaktív víznyelőre utal, ami nagyon érdekes, mivel bejáratát tekintve tipikusan zsomboly helyzetben van és sokáig úgy is kezelték kutatói. Mára már teljesen elveszítette vízgyűjtő területét, de a töbörben 15 m-el lejjebb található Tektonik-zsomboly is hasonlóan a töböroldalában található, azonban az tipikusan a zsombolyok közé illő formajegyekkel bír.
Moszkítós-barlangban talált csontleletekről: 43 m mélységben Felis sp. (valamilyen macska): 2 állkapocs fogakkal, borda, csigolyák. A rendelkezésemre álló összehasonlító anyag alapján valószínű, hogy házimacska csontjai, nem vadmacska csontok. A gyűjtést végezte: Nyerges Attila Időpont: 1999. VI. Az összes anyagról elmondható, hogy nincs egyetlen olyan faj sem, amiből jégkorszakra (pleisztocén) lehetne következtetni, a maradványok minden bizonnyal holocén korúak, a háziállatok esetében valószínűleg maximum pár száz évesek. Budapest 1999. XII. 10. Magyar Nemzeti Múzeum Őslénytár
