Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy magyarországi barlangjainak bejárási útmutatója Baglyok Szakadéka
Egyéb névváltozatok: Szabó-pallagi-zsomboly, Sz/2, Sz/4.
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy 5452/3
Hossza: 850 m
Mélysége: -151 m
Bejárat tszfm: 490 m
Legnagyobb horizontális kiterjedés: 41 m
Térkép:
térbeli térkép
hosszmetszet (beszerelési vázlat)
részletesebb hosszmetszet (120 kb)
Megközelítés: Bódvaszilastól a kék turista jelzésen (3.5km) a Szabó-pallagi vadászházig, ahonnan Ny-ra, 300 méterre a dózerúton, a bal oldalt található fenyves töbörben van a bejárati szádája. Az úttól D-re mintegy 40 méterre lefelé a sűrűn benőtt töböroldalban. (Onnan lehet észrevenni, hogy túlmentünk az úton, hogy elérjük a Rókalyuk-zsombolyhoz balra leágazó földutat, amely az első elágazás).
Első említése Strömpl Gábor dr. nevéhez fűződik, aki 1911 nyarán összeírta az Abaúj-Gömöri barlangvidék akkor ismert barlangjait, s a Szilasi-fennsíkon találhatók jegyzékében 56-os sorszámmal szerepeltet egy Szabó-pallagi zsomboly nevű üreget, kettős lejárattal. Az ekkor megismert 14 zsomboly és ravaszlyuk közül csak hárommal nem tudtunk megbirkózni - írja Bekey Imre Gábor - úgy, mint: Szabó-pallagi-, Vecsembükki-, Derenki-zsomboly (Barát). Ugyan erről az expedícióról Scholtz Pál Kornél beszámolójában X-es számmal szerepel "Szabó-pallag: Szilasi határában fekvő lyuk: 480 m magasságban. 62 m mélységet mértünk le. (Egyik oldalában Róka tanya)".
Az aknába 1927 nyarán (VI. 4.) ereszkedett le először ember. Pongrácz Ernő komjáti földbirtokos meghívására a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület néhány tagja (Kessler H., Beliczay A., Frank J., Kiss Gy. ) bejárták az Alsó-hegy legmélyebb zsombolyait, így a Baglyok Szakadékát is. Felmérésük szerint a bejárati akna mélysége -63 méternek adódott, első bejárói továbbkutatásra nem találták érdemesnek. Akkoriban nagy külföldi érdeklődés kísérte a hazánkban feltárt mély üregeket, amit bizonyít, hogy 1929-ben a Le Grotte d' Italia című olasz folyóirat cikkében egy térkép jelent meg a barlangról, amit Kessler Hubert készített. Hosszú szünet után, a hazai barlangkutatásnak az ötvenes években történt fellendülését követően terelődött ismét a fennsík zsombolyaira a figyelem. Az 1957. évi Belicai L., Szikra L. bódvaszilasi erdőmérnökök és Veres S. üzemvezető expedícióján a kitört zivatar miatt mindössze csak Belicai László érte el a bejárati akna fenekét. A kenderkötelek és hágcsók elázása akkor csaknem balesethez vezetett. 1961-ben a Kis-vizes töbör bontása (lásd. Meteor-bg.) mellett Vörös Meteor barlangkutatói keresték fel újra a barlangot, s a bejárati akna törmeléklejtőjének alján található szűk hasadékon át, félnapi bontással további 12 m-el növelték a mélységet. 1964 nyarán elkészítették a zsomboly térképét- tekintve, hogy senki sem fért le - a szűkület alatti rész kivételével. 1967-ben a lemászáshoz használt kötélhágcsó elszakadt, így csak a következő év tavaszán készült el az alsó szakaszt is ábrázoló felmérés. Akkori -76 m-es mélységével a Baglyok Szakadéka az Alsó-hegy negyedik legmélyebb zsombolya volt.
A további feltárások csak a korszerű egyköteles technika magyarországi megjelenését követően váltak lehetővé: a függőleges aknák bejárásának e módját Magyarországon az elsők között alkalmazó Lukács László 1978-ban - miután rábukkant a bejárati aknában -30 m-en nyíló Ablakra - elsőként jelezte, hogy a barlang mélysége meghaladja a száz métert. Sajnos nem sokkal később bekövetkezett halálos tátrai balesete miatt ezt már nem publikálhatta.
A belső, Ablakon túli részek megismerése 1982 nyarán tovább folytatódott, amikor Szenthe István és Tóth Sándor a Sáros-akna aljáról kiindulva szabadon másztak fel a Szent-akna feléig (P22). Néhány hét múltán folytatódott az oldal kürtő feltárása, Nagy Mihály Zoltán előlmászásával. A következő két lépcső 16 m emelkedése után összecseppkövesedett járat állta útjukat.
A fennsíkon túrázó BEAC barlangkutatói 1985-ben tulajdonképpen véletlenszerűen találták meg a Mozdony alatt -65 m-es mélységben a - később Lukács Lászlóról elnevezett - Drúz-aknába vezető hasadékablakot. Ami máig a legegyszerűbb útvonalvezetést jelenti a végpont eléréséhez. Ezen felbuzdulva 1988-ban megkezdték a zsomboly feltérképezését, amivel párhuzamosan, megindult az addig ismeretlen felfelé haladó kürtők kimászása. Három év alatt kilenc kürtő kimászásával a barlang hosszát 250 méterrel sikerült megnövelni és az elkészült részletes térkép végleg lerántotta a misztikus leplet a csak kevesek által ismert zsombolyról.
A kutatás kezdetén a sziklamászóktól kölcsönzött klasszikus előlmászás jelentette a megismerés módszerét, ami elsőként a Drúz-akna sötétbevesző mennyezetéténél került bevetésre. Az Ablak felett 15 m-el egy áthajlásban kisebb hiba csúszott a számításba, amikor is a biztosító kötél fogta meg a visszazuhanó előlmászót. Az újabb technikák (akkumulátoros fúró, tolólétra) alkalmazásával elért első igazi siker a Mozdony felett lévő 30 m magas Három-bölcs-kürtő kimászása volt. Ennek felső cseppkövekkel gazdagon díszített részében a térképező brigád figyelt fel egy röpködő denevérre, ami egy kitett helyen lévő repedésen keresztül átrepülve tűnt el. Később visszatérve véső híján csavarhúzóval 12 órás tágítással bejutottak (Északnyugati-átjáró) a túloldalon sötétlő tágas aknába. Onnan vissza lehetett ereszkedni a 15 m-el lejjebbi félbehagyott Drúz-akna kimászásához. Az akna felfelé még 25 m-t folytatódott (Drúz-kürtő), aminek járhatatlanul összeszűkülő tetejét két független úton is elérték az 1988-as év végére. A Drúz-akna -110 m-es mélységből -8 m-ig felnyúlva tulajdonképpen hazánk legnagyobb mélységű aknájának tekinthető (102 m), habár a -45 m-en található elég nagy párkány (Erkély) meglehetősen elkülöníti az akna alsó és felső részét.
A 60 m-es bejárati akna alatti zónában, a barlang első térképein is magasbanyúló ismeretlen kürtőket jelölnek kérdőjelekkel ellátva. Ennek felderítése újabb nagy egybefüggő (120 m hosszú) kürtőrendszert eredményezett. Itt a létra szállítását lehetetlenné tévő szűkület miatt vissza kellett térni a hagyományos technikákhoz, ami az egyfalas áthajlásokkal tűzdelt kürtőben komoly tudást és bátorságot igényelt. -65 m-ről indulva összesen +17 m-t kellett egy kis fülke eléréséig kimászni, ahonnan át lehetett lendülni a túloldalon sötétlő ablakba. Innen indult felfelé a +22 m magas Nagy Manitou kürteje, míg lefelé egy kis 15 m-es akna a régi rész aljára vezetett vissza. Említést érdemel még itt a "11-es csatorna" is, amely tulajdonképpen egy nagy cseppkőlefolyás által szeparált, 11 méter magas, függőleges szabályos cső alakú járatrész. Az utolsó mászással elérhető "fehér folt" a Kúszó felett induló karrosodott hasadék volt, ami 24 m-el feljebb bezárul - ez a rész az ott található éles formák alapján a Kőpengék elnevezést nyerte.
A kürtőmászással történő kutatás terep adta korlátaihoz közeledve érlelődött meg a gondolat, hogy a mélypont közelében, a Drúz-, és Szent-akna vonalának találkozásában, -110 méter mélységben a vízelfolyás nyomait követve esetlegesen bontással növelni lehetne a barlang mélységét. Ezt akkor azon elképzelés indokolta, hogy bár a zsombolyok a karsztvízszinten elterülő feltételezett rendszertől valószínűleg független keletkezésűek, az elfolyó vizeket követve esetleg elérhetjük azt. A mélyponton, (-120,4 m-en) a bontás a szálkőben elszűkülő járat miatt nem látszott lehetségesnek; a felsőbb részen azonban a hasadékirányokból és a felhalmozódott omladékból következően újabb zsombolyakna volt várható.
Az első kutatótábor számos egyesület vendégkutatóinak részvételével (itt elsősorban a Kinizsi és a MAFC barlangkutatói emelendők ki) az 1989-90-es év fordulóján került megrendezésre. Ekkor első feladatként a terep megtisztítása, biztosítása és a fő bontási irányvonal kijelölése történt meg, a két csörlő segítségével mozdítva el a több tonnás köveket a bontás útjából. A tavaszi, második kutatótábor végére a kutatóakna mélysége elérte a 8 métert. 1991 tavaszán újabb tábor keretében éjjel-nappal folyt a száraznak éppen nem nevezhető végpont ostroma. Hosszú napok teltek el reménytelennek tűnő agyagbányászással, míg a tábor végére a kutatóakna alján egy 4 méteres szabadlégterű oldaljárat mutatkozott a munka folytatására serkentve.
Az 1991-92-es év fordulójára eső "IV. Baglyok-tábor" december 29-én tartott második műszakja során végre megindult az álfenék, és egy 10 méter mély, lefelé szűkülő igen sáros akna (Ritter-akna) vált szabaddá. Másfél méterrel az akna mélypontja felett kis hasadékablak sötétlett, folytatást sejtetve. A következő brigád még aznap éjjel átvéste a szűkületet, és egy 8 méter mély lefelé szélesedő, -145 m mélységig lenyúló aknára lelt (Kotu). Innen másnap a talpon levő törmelék között további 6 méter mélységű elszűkülő hasadékjáratot sikerült feltárni. A lefelé vezető, vízfolyások nyomait mutató meander azonban reménytelenül elszűkül. Ez a barlang jelenleg ismert legmélyebb pontja: -151 m.
Így a bontások és kürtőmászások eredményeként feltárt, illetve a korábban már ismert, de felméretlen részekkel együtt a barlang hossza elérte a 850 métert, s ezzel az Alsó-hegy egyik leghosszabb és barlangjává lépett elő.
A Szabó-pallagi-zsomboly a legösszetettebb Alsó-hegyi zsomboly. Benne szinte az összes -a zsombolyokra jellemző - morfológiai formakincs iskola példája megtalálható. Befoglaló kőzete közép idei triász mészkő, amely szinklinálist mutató szerkezeti egységbe rendeződve helyezkedik el. Emiatt a fennsíkon a kőzetrétegek közel függőleges helyzetűek, ami mellett itt konkrétan az erős É-D-i tektonikus preformáció döntően meghatározza az aknák arculatát.
Az aknák és kürtők szorosan egymás mellett húzódnak. A 850 m függőleges járat csupán 41x34 m-es területen összpontosul. A párhuzamos hasadékok mentén kibővülő aknákat helyenként csak vékony falak választják el, esetenként teljesen vagy részlegesen egybeforrnak. Ezek között az átjárókat a keskeny tektonikus repedések (hasadékablak) biztosítják. A fejlettebb aknák gyakran összeérnek és így alkotnak nagyobb légteret. A leghosszabb "óriásaknák" (5 m átmérőjűnél nagyobb) - Drúz- (40+62 m), Bejárati-akna (60 m), Három-bölcs-kürtő, Lyukas-akna (30+20 m) - erősen megközelítik, ill. elérik a felszínt. Ezekben nem csupán egy, hanem 2-3 esetleg több hasadék is kimutatható, jellegzetes "L", "E" (nyílhegy, fésű) keresztmetszetet formázva.
Az aknák hosszát tekintve 3 db haladja meg az 50 m-t (Bejárati-, Drúz-, Lyuka-akna - Három-bölcs-kürtő), 1 db a 40 m-t (Zászlós-akna), 30-40 m közötti nincs. 20 m-nél nagyobb 5 db, 10 m-nél 9 db és 10 m alatti kb. 13 db (ez nagyon szubjektív) található. A kisebb 10-20 m-es "normálaknák" (5 m átmérőjűnél kisebb) aknák általában csak 1 fő hasadékra illeszkednek, ami alól kivételt képez az álfenekekre települt aknatermek (Mozdony, Mixer, Nagy Manitou-kürteje alatti zóna), ahol igen összetett képet mutatnak a tektonikai viszonyok. Ezek arculatát még az utólagos omlások, azok elagyagosodása és a cseppkövesedés is jelentősen átalakítja.
Az aknák talpát legtöbbször omladék, helyenként vízszintes településű vörös agyag, néhány helyen elszűkülő hasadék zárja le. A kürtők felső végeit legtöbb esetben egy (Kőpengék), ritkábban több hasadékká vagy járhatatlan méretű oldási csővé szűkülnek (Drúz-kürtő), de előfordul elcseppkövesedett, illetve olyan, amit omladék tölt ki.
A barlang kisformáit is igen változatosak. A szálkőből, oldalfalakból kipreparálódott pozitív korróziós szálkőoszlopok, kőpengék, kőhidak és párkányok anyaga megegyezik a környező kőzetével, de valamilyen ok miatt mégis kimaradt az üregesedéshez vezető folyamatokból. Ezek ellentéte a negatív korróziós kisformák csoportja: karrosodott falfelületek, kicsepegési lyukak és gömbüstök, amelyek az aknák falába bemélyedő képződmények.
Az elöregedés stádiumában lévő üregben az omlások alárendelt szerepe mellett sokkal inkább jellemző az erőteljes elagyagosodás és a falakon csaknem mindenütt megtalálható elcseppkövesedés, amelyek között már kevesebb a ma is fejlődő. Szín és formagazdagságuk rendkívül változatos. A kőhullástól kevésbé védett helyeken és az aktív vízbeszivárgási pontokon a cseppkövek teljes hiányoznak, esetenként visszaoldott állapotukban láthatóak.
A hatalmas (több m2-es) lefolyások, bekéregzések és függőcseppkövek a leggyakoribbak, de helyenként kisebb állócseppkövek, hosszan lelógó zászlók, borsókövek és heliktitek is vannak. A legismertebb képződmény a "Mozdony", ami egy óriási méretű feldőlt cseppkő, rajta fiatalabb kis "kéményt" alkotó oszlopocskákkal. Érdekesség, a "11-es csatorna" keskeny kerek kis kürtője, ami lényegében egy elöregedő cseppkőlefolyás mögött a kipergő lemezek felharapódzásával és az akna fala között jött létre.
A zsombolyaknáktól merőben eltérő formakincsű a lépcsőzetesen (6 tagban) emelkedő Szent-akna kürtője (90 m hosszban), ami valószínűleg egy ősi víznyelőbarlang része volt. Kialakulása valószínűleg független a zsombolytól, egybenyílásuk okai még tisztázatlanok. Mára már teljesen inaktívvá vált, mennyezetét üstös oldásformák, járattalpát cseppkőlefolyások alkotják, felső végét egy a mennyezetig hízott búboskemence szerű lefolyás jelenti.
Beszerelés: E zsomboly esetében is bonyolultsága miatt egy vázlatos leírást is adunk táblázatos formában, ahol a bejáráshoz feltétlenül szükséges információk mellett rögtön a szükséges felszerelés igény is megtalálható. A bejárati aknán keresztül a Nagy-Manitou kürtejébe
Felszerelés igény: 75, 12 m kötél, 4 K.
| Hely | mászás | kötél igény | Rövid leírás |
| Bejárati-akna | Kh6 E5 | 17 m | A kötél a fáról indítható, az akna szélén, a külső, és a belső oldalon 2db RN. |
| | E 24 | 26 m | Kissé balra RN, ereszkedés az egyre táguló szép formájú aknában a Párkányig. |
| | E 31 | 32 m | A Párkány alatt, az azzal szemben lévő falon 2 m-rel lejjebb RN. Innen az akna nagyon kitágul, landolás egy törmeléklejtőn. |
| A szűkűlet aknája | E 9 | 12 m | A törmeléklejtő alján kis cseppköves terem, belől jobb oldalt szűk, robbantott hasadék. A szűkület felett fűzőlyuk. Nehéz a visszatérés! |
| A terem feletti kürtők | M 9 | | Beépített kötél cseppkőre kötve |
| | M 17 | | Beépített kötél, Tk-ra kötve |
| | M 16 | | Beépített kötél cseppkőre kötve |
| A Nagy-Manitou-kürteje | M 15 | | Beépített kötél, fűzőlyukba kötve |
| | M 5 | | Beépített kötél, cseppkőhöz kötve |
a Mozdonyon át a Sáros-aknán a Drúz-akna aljára (Bejárati-akna Párkányáról indulva) Felszerelés igény: 61, 18, 12, 44, 40 m kötél, 16K, 1Kgy.
| Hely | mászás | kötél igény | Rövid leírás |
| Párkány | | | A Bejárati-aknában 22 m ereszkedés után állhatunk ki a Párkányra, utunk ennek túloldalán folytatódik, indítás: RN a kő túloldalán |
| Ablak felé | E 3 | 6 m | Rövid ereszkedés után elmászás az oldalsó hasadékba, ott cseppköves fülkében ülve szemben RN |
| Ablak | E 5 | 12 m | Néhány méter ereszkedés után, mikor az akna már kellően kitágult, inga az átellenes falon nyíló Ablak hasadékába. |
| Ablak alatti akna | E 16 | 18 m | Az Ablak belső oldalán RN. Ereszkedés az enyhén ferde aknában, 7 m-rel lentebb beszorult kőre akasztott elhúzás ( 2 m KGy). Az akna talpán nem kell lemenni a függőleges szűk folytatásba! |
| Mozdonyhoz | Kh 2
E 7 | 12 m | A Kúszón át, 2 m felmászás, majd a bal falon RN, innen jobbra átlépés a Mozdony termének tetejébe, balra RN, ereszkedés a ferde falon. |
| Lyukas-akna | Kh 4
E 21 | 30 m | A kikötés a Mozdonyhoz (nagy kőtömb, állócseppkövekkel), innen 4 m vízszintes bemászás, a jobb falon 2 RN. Ereszkedés az akna aljáig |
| Mixer | E 2
E 8 | 4 m + 10 m | Lyukas-akna alján nyíló ablak belső részén fűzőlyuk, innen kiereszkedve balra RN. |
| Sáros-akna | E 7 | 9 m | A lejtő alján a bal falon RN |
| | E 3
E 12 | 17 m | Az akna felett szemben RN, 3 méterrel lentebb a jobb élen RN, ereszkedés a szűk csőszerű sáros aknában |
| Drúz-akna alja | E 7 | 14 m | A ledőlt kő túloldalán a jobb falon fenn RN, ugyanebben a szintben fent RN, asszimetrikus Y-bekötés. Érkezés a Drúz-akna aljára. |
a Mozdonytól a Drúz -akna aljára
Felszerelés igény: 81 m kötél, 7K, 1Kgy
| Hely | mászás | kötél igény | Rövid leírás |
| Lyukas-akna | Kh 4
E 11 | 24 m | A kikötés a Mozdonyhoz (nagy kőtömb, állócseppkövekkel), innen 4 m vízszintes bemászás, a jobb falon 2 RN. 10 m ereszkedés után egy 5 m-es ingázás az aknában a Mozdonnyal átellenes oldalon található hasadékba, mely a Drúz-aknába vezet. |
| | E 2,5 | 4 m | A hasadék túloldalán, a bal falon nitt |
| Drúz-akna | E 12 | 14 m | Pontosan a felső nitt alatt 2,5 m-rel egy RN. 12 m ereszkedés után rövid inga balra, a párkány cseppkőbúbjára. |
| | Kh 4
E 12 | 19 m | A búbon állva, azon a falon, amelyen ereszkedtünk fűzőlyuk ( 2 m KGy). Innen balra ferde bevezetőszár a lejtő aljánál, pontosan az akna folytatása felett, szemben RN |
| Drúz-akna | E 19 | 20 m | Enyhén balra a sima falon RN, majd 8 m ereszkedés után elhúzás egy cseppkő fűzőlyukból. Látványos ereszkedés. |
A Mozdonytól a Drúz- kürtőbe, majd a Három-bőlcs kürtőn át vissza a Mozdonyhoz
| Hely | mászás | kötél igény | Rövid leírás |
| Lyukas-akna | Kh 4
E 11 | 24 m | lásd III. útvonal, első kötélhossz! |
| Drúz-akna | M 18 | - | A hasadék túloldalán a bal falon RN. Itt két beépített kötél végződik, a közelebbin fel az Erkélyig. A kötél cseppkőre kötve. |
| Drúz-kürtő | M 40 | - | Az Erkélyen a kötelet kővetve fel a kürtő elszűkülő tetejéig. A kötél cseppkőre, és nittre kötve. A tetejétől 25 m-rel lejjebb ingazás a cseppkődombbal szemben nyíló Észak-nyugati átjáró igen szűk hasadékába. |
| Három bölcs-kürtő | Kh 2
E 15 | 20 m | A hasadékon való átpréselődés után fűzőlyuk (2 m KGy), kötélhíd a baloldalt ugyanazon a magasságban lévő párkányhoz, innen újabb fűzőlyukból ereszkedés ( 3 m KGy). Az egyik legszebb kürtő. |
| | E 8 | 11 m | Az akna kitágulásánál jobbra kinyúlva EN. Ereszkedés a Mozdonyig. |
Útvonalon kívüli kürtők:
| Hely | mászás | kötél igény | Rövid leírás |
| Szent-akna | M 22 | - | A Sáros-akna aljából nem a Drúz-akna felé, hanem az ellenkező irányba indulunk. A szűk hasadékon 2 m magasan átmászva érjük el a beépített kötél alját. Ferde felmászások, fosszilis részek, a barlang jellegétől rendkívüli mértékben különböző járatszakasz! A kötél fűzőlyukban (Tk). |
| | M 16 | - | A párkányról tovább fel, a kötél nittben. |
| Hely | mászás | kötél igény | Rövid leírás |
| Kőpengék | M 18 | - | A Kúszó végénél, nem a Mozdony felé, hanem az ott lelógó kötélen fel. A kötél nitthez kötve. |
| | M 6 | - | Tovább a szűkületen át. A kötél Tk-hoz kötve. |
Bejárási útmutató:
I. útvonal: Bejárati-aknánkeresztül a Nagy-Manitou-kürtejébe.
A bejárati száda mellet található sík területről érdemes megközelíteni az akna beszállását, valamely alkalmasnak látszó fához rögzített biztosítókötélen (Kh6). Az akna felé fordulva a jobb oldali sziklafalon közvetlenül a leszakadás felett található nittekről (2RN) lehet megkezdeni az ereszkedést (E5). Innen letekintve közvetlenül magunk alatt is megpillanthatunk egy nittet, ám attól balrább, kevéssel lejjebb is van egy másik, amelyiket (RN) célszerűbb felhasználni a további ereszkedésre, kedvezőbb vonalvezetése miatt. A nittől balra egy már össze nem érő sziklahidat, és alatta nem kevés omladékot vehetünk észre mohos zöld lepelbe burkolózva. Az aknát 22 méter ereszkedés után egy asztanyi élére állított kőtömb és egy párkány szakítja meg. Itt lehet eltérni a belsőbb részek felé (Ablak, Mozdony...), de ha már az akna aljára indultunk (E24), akkor még további 2 métert ereszkedve ugyanebben a síkban egy újabb nittet felhasználva, kötelünket megosztva folytathatjuk az ereszkedést az egyre bővülő impozáns cseppköves aknában (E31).
Az aljzatot képező törmeléklejtőn lesétálva érhet el a látogató arra a szintre (65 m) ahol az 1927-ben Keszler Hubert vezette expedíció vissza fordulni kényszerült mivel csak egy, ember által járhatatlan szűk hasadék vezetett a mélybe le. Ezt 1961-ben robbantották ki a VMTE kutatói, és így vált járhatóvá ez a ma is még igen kellemetlenül keskeny hasadék. A függőleges szűkület felett egy jókora fűzőlyuk (Tk) található , melyről a kötél segítségével (E9) érhetik el a keskenyebb testalkatúak a 75 m mélységben található sima vörösagyagos talapzatot. A visszatérés önerőből igazi kihívást jelenthet, még a legvérmesebb szűkületspecialistáknak is!
Az akna alatt két terem található, mindkettő tetejében két-két feljáróval, a felsőbb szintre. Ám az igazi szabadon is mászható átjáró (M9) a szűkület alatti leérkezéshez közeli kürtő, fix kötele mentén található. Azon felmászva néhány méter szabad mászással felbukkanhatunk a felső szintet képező óriási terembe, ahol talán a barlang, és a környék legnagyobb cseppkőképződményei díszelegnek. Egy ilyen hatalmas cseppkőlefolyás mögött alakult ki a 11-es csatorna, szabadon mászható kürtője, ami a kipergett agyagnak köszönheti létét (delikát!). Megtalálni leginkább négykézlábra ereszkedve a bal fal mellett felfelé tekintgetve lehet a fal beugrásai alatt, vagy hanyatt fekve kémlelve, mint ahogy a felfedezés véletlen pillanata is hozta. (Szabadon mászható).
Az teremből felfelé vezető kürtőben két fix kötél van. A felbukkanástól távolabbi (balra), egy vakon elvégződő kürtőbe vezet (M17), mintegy mutatva az első kimászás atlétikus útvonalát. Az első bejárók innen lendülhettek által az akna túlsó oldalán sötétlő ablakba (Rose Gy., Nyerges A.), ahol újabb lehetőségek kínálkoztak a továbbjutásra. Ma ide egy, azaz a másik, fix kötélen juthatunk fel (jobb oldali M16). Ebből az ablakból a keskeny kőélről befelé leereszkedve (E15) egy 15 méteres aknába juthatunk. (Ereszkedés előtt kéretik a lábak sártalanítása!) Praktikusan az ablakban ülve (korlátozott létszám!) átszedhetjük az aknába az eddig mászásra használt kötelet, és azt megtetézve egy cseppkőkikötéssel (Tk) alábocsátkozhatunk (Vigyázat így nem ér teljesen le, nézz magad alá.) egy cseppkődomb tetejére, ahonnan kényelmesen le lehet mászni az akna aljára. Itt a figyelmes szemlélő egy ablakon visszatekinthet a legalsó szint tetejére.
Na de, ha az előbbi ablakból tovább folytatjuk utunkat felfelé, akkor hamarosan farkasszemet nézhetünk a Nagy-Manitouval, a következő kürtő aljában. A további magaslatokba néhány méter szabad mászás után, egy cseppköves falon lehet felkapaszkodni (M15) a beépített fix kötélen. Ennek vége egy kicsiny fülkébe vezet, ahonnan már tovább ki-ki saját lelkesedése függvényében kússzanhat fel az elcseppkövesedett kürtőcsökevénybe.
Ám ebből a fülkéből kitekintve még tovább folytathatjuk utunkat a kürtő mennyezetéig (M5) egy izgalmas beépített kötél szakaszon.
II. útvonal: A Mozdonyon át a Sáros-aknán a Drúz-akna aljára.
(Bejárati-akna Párkányáról indulva).
A bejárati-aknában 22 m ereszkedés után érhetjük el a Párkány asztalnyi, élére állított kőtömbjét (E22), minek túloldalán egy fix nittfül (RN) jelzi a tovább haladás irányát. Itt 3 méternyi rövid ereszkedés után (E3) a fallal szembe állva jobbra, hátra traverzálva (3 métert) át lehet mászni egy újabb fülkébe. Ide befészkelődve a kötél megosztása után (RN) folytathatjuk utunkat a hegység talán legizgalmasabb útvonalvezetésén. Ha a nittel szembefordulva kezdjük meg az ereszkedést, akkor a hátunk mögött kell keresni az Ablak cseppköves rejtekét. Néhány méter ereszkedés után (E5) eltűnnek az addig testközeli falak és egy két légies lendületvétellel beingázhatunk (4 m) az Ablakba. (Ajánlottabb azonban lebiztosított ereszkedőgéppel bemászni!).
Az Ablak kőélén belül érdemes bevárni társunkat, hogy beállíthassuk az optimális kötélhosszt az ingához. Ezután a belső oldalon elhelyezett nitthez (RN) rögzítve a maradék kötelet, megkezdhetjük az ereszkedést az enyhén ferde falon (E16), az Ablak alatti aknába. Az átellenes falon 7 méterel lejjebb egy beszorult kőre akasztott elhúzás (Tk, 2 m Kgy) egyenesítheti a további ereszkedés vonalvezetését. Az akna alja csalóka, mert egy keskeny rés vezet lefelé, igaz ugyan, hogy szabadon mászható az alatta lévő 7 méternyi akna, de ennek alján egy kőkemény szűkület vezet csak tovább a Meanderen át a Mozdony alá.
Ne ugorjunk hát be! Nézzünk inkább körül és válasszuk az állva is járható Kúszót. Ebben 4 m oldalazás után egy kőfalba ütközhet az ember, ezen a 2 métert felmászva egy éles peremre lehet felállni. Felfelé tekintve a Kőpengék kürtőjéhez (M18, M6) vezető kötélen akadhat meg a szem (Vigyázat kifelé menet ez igen gyakori tévút! Zsákutca!), a perem túloldalán lefelé, 5 m szabadmászás után egyre elszűkülő cső nyomába szegődhet minden vállalkozó kedvű őrült. Azonban lent a peremen állva átbújhatunk egy kapun, ami a Mozdony termének tejébe vezet. Itt két nitt (2RN) segítségével ereszkedhetünk le. Az egyik még kívül a bebújáson az átellenső falon (Kh2), a másik bent,lefelé tekintve a bal oldali falon van. Erről kényelmesen lebaktathatunk a ferde falon a terem oldalában(E7).
A termet uralja a Mozdony hatalmas feldőlt cseppkőoszlopa. Innen 4 irányba lehet távozni, az ereszkedést folytatva az oldalban juthatnánk egy kettős lyukon keresztül a Meanderbe (szabadon mászható, -8 m), amiből a már említett szűkület felé, vagy tovább lefelé a Zászlós-aknába juthatnánk (-17 m), na persze csakis kötéllel. A Mozdony mögött egy kicsiny függőleges lyukon keresztül pedig a Zászlós-akna mennyezetének oldalában lehet leereszkedni. Felfelé tekintve a Három-Bölcs-kürtőbe világíthatunk (+31 m), de a további utunk ez alatt, a legtágasabb lejárón vezet tovább.
Az újabb kötelet a Mozdony kéményét alkotó másodlagosan ránőtt cseppkőoszlopocskához rögzíthetjük (TK), mely önmagában is megbízható, majd az aknával szembe fordulva a jobboldali fal mentén jócskán a lyuk felett két nitt várja a beszerelőt (2RN), hogy egy kötélhidat feszítsen ki (Kh4). Ezután már akadálytalanul ereszkedhetünk a Lyukas akna aljára (E21), út közben elsuhanva számos sötétlő lyuk mellet, köztük a 11 méterrel lejjebb kifigyelhető, másik Ablak hasadéka (-65 m-en) mellett is. Szilárd talajt érve két út kínálkozik, az egyik szinte közvetlen az akna folytatásaként felfogható hosszúkás 5 m mély hasadék, ám ez zsákutca. A másik lyukon egy kis leguggolás után áttekinthetünk a Mixer zónájába. Itt található egy fűzőlyuk (Tk), melyről kiereszkedve (E2) az akna külső baloldali falában van a következő megosztás (RN), amivel leérhetünk a Mixerbe. Mielőtt leereszkednénk érdemes körülkémlelni! A kibújás utáni nitten lógva, ha a lábunk a szembe lévő falon van, akkor bizony majd balra érdemes araszolni ereszkedés közben, hogy a számtalan lyuk közül megleljük a Sáros-akna felé vezetőt. (Elágazás: jobbra hátul a Denevér-ág felé! Fent: a Zászlós-akna sötétlik, +25 m) Ereszkedés közben (E8) magunk mögött hagyva a Mixer vakaknákkal tűzdelt párkányszintjét juthatunk a Sáros-akna felső, kevésbé névhű szakaszába. Itt a falon kényelmesen traverzálva elhelyezhető a megosztás (RN), a távolabbi fal baloldalán. Erről biztonsággal lehet leereszkedni (E7) a hasadékszerű aknában, a következő párkányig, ahonnan cső formájúvá válik a további utunkat magába foglaló akna. A párkányon megosztható az akna (RN), majd az alatt 3 méterrel (E3) újabb nitt van (RN). Vigyázat kicsit omlásveszélyes a párkány alatti fal! Innen már zavartalanul lecuppanhatunk az aknában a következő talajszintig (E12), aholis egy magas hasadék tetejébe érkezünk meg. Ennek aljában a hozzánk közelebbi letörésen (elágazás a Szent-akna felé!) egy jellegzetes ledőlt kő túloldalán az akna felé fordulva jobb oldalon fent egy nittfülre lehetünk fegyelmesek, és ezzel szemben egy másikra is, amik segítségével asszimetrikus ,"Y" bekötést készíthetünk. Hét méternyi ereszkedés után (E7) megérkezünk a Drúz-akna aljára, pontosabban a Ritter-akna (E28) és a Kotu (E8) hatalmas bizonytalanul álló omladékokkal átszőtt bontásának tetejére. (Vigyázat az ácsolatfákat 1989-90 telén kerültek be a barlangba! Omlásveszélyes!!!) Itt -111 m-es mélységben ér véget ez az útvonalváltozat. Innen még le lehet mászni a régi Végponthoz (-120,4 m), egy keskeny 9 m mély hasadékon át. Azonban a -151 m-es végpont megtekintését nem ajánlhatjuk, mivel az idő nem kíméli az egyre bizonytalanabbul álló omladékot!
III. útvonal: a Mozdonytól a Drúz-akna aljára.
A kötél, a Mozdony kéményéhez rögzíthető (Tk), és a Lyukas-aknával szembe fordulva a jobb oldali falon két nitt (2RN) segítségével kötélhíd (Kh4) készíthető. Az alsó nittről leereszkedve 11 métert (E11) 5 méteres lendületes ingatraverzzel juthatunk be az Ablakot képező hasadékba. A számtalan lyuk közül a helyeset úgy lelhetjük meg, ha még az ereszkedés megkezdésekor, szemben állva az ereszkedőnitt falával, balra hátra felé a Mozdonnyal átellenes oldalon keressük, a megadott mélységben. Ez tulajdonképpen egy hatalmas az akna falát is alkotó hasadék kiöblösödése, mely átlyukadt a szomszédos aknákba. .Érdekes, hogy az Ablakban gubbasztva három aknába is betekintést nyerhet az odatévedt vándor, az említett hatalmas hasadék mentén, mivel innen átlátni a Zászlós aknába is. (Belül elágazás: felfelé két fix kötél vezet a Drúz-kürtőbe +55 m, lefelé: Drúz-akna -46 m!).
Az Ablak hasadékában a belső oldalon van a nitt (RN).A beingázáshoz használt kötelet érdemes jó lazára hagyni, mert így a felfelé mászáskor nem fog zavarni. A kikötés alatt 2,5 méterrel egy újabb nitt van (RN), amiről megkezdhetjük az ereszkedést a hatalmas Drúz-aknában. 12 méter ereszkedés után (E12) egy cseppköves Párkány tetejére érkezzünk. Itt az ereszkedés falát szemből tekintve jobbra egy vakakna (3m), balra pedig a folytatás van. Így hát balra leereszkedve a cseppkődombról harántolhatunk a tátongó lyuk túl oldalán lévő nitthez (RN) amiről folytathatjuk az ereszkedést.
Újabb 12 méter ereszkedés után (E12) egy sima falfelületen könnyűszerrel kiszúrhatjuk a következő megosztást (RN).Ezután az akna kitágul és már látni lehet a húsz méterrel lejjebbi aknatalpat is. 8 méterrel a nitt alatt egy elhúzást kell készíteni a cseppköves fal valamely fűzőlyuka segítségével (Tk, 2m Kgy). Innen már megosztás nélkül juthatunk a már megkezdett ereszkedésből (E19) a Drúz-akna bontások nyomaitól sárban tocsogó talpára.
IV. útvonal: A Mozdonytól a Drúz-kürtőbe, majd a Három-Bölcs-kürtőn át vissza a Mozdonyhoz.
A Mozdonytól a már fent leírtak alapján az Ablakba ingázva (Kh4, E11) ezúttal nem lefelé a folytatjuk kalandozást, hanem felfelé a beépített fix köteleken. Itt két kötél tűnik el a magasban. A tőlünk távolabbi egy vakon elzáródó oldalkürtőbe vezet (M23), egy élvezetes lendülettel az akna sötéte felett.
Míg a közelebbi az, amelyik valóban felvezet a Drúz-kürtőbe. Ezen 18 méter mászás után (M18) juthatunk fel az Erkélyre, melynek vékony cseppkőkérgű alját alulról kopogtathatta volna a kürtőt mászó, ha éppen ki nem esik. Na de a sors véletlene folytán ide elsőként éppen felülről érkezett látogató. Az Erkélyen bemászva, néhány rómeói lépéssel óvatoskodjunk tova, nehogy mi meg leszakadjunk a vékony kéreggel(!). Másszunk még feljebb! 5 méter múltán jócskán kitágul az akna és új távlatok nyílnak meg a lámpa fényében. A beépített kötél amin megkezdtük a felmászást a kürtő összeszűkülő tetejéig egy tagban van (M40). Azonban 13 méternyi mászás után egy hatalmas cseppkődombhoz érkezünk, minek baloldalán kissé rejtve egy párkány van (A kötél elengedés után ellendül! Csapda!), ahonnan egy másik fix kötélen az ,"L" betű szelvényű kürtő másik csúcsába mászhatunk fel (M28). Ez lehet túránk magaspontja, 10 méterrel a bejárat szintje alatt. (Vigyázat a teteje igen keskeny!).
Az Északnyugati átjárót megtalálni az alulról egy tagban felnyúló fix kötélen (M40) lehet. A tetőpontból leereszkedve 25 métert a cseppkődombbal szemben egy keskeny alig észrevehető szilvamag szelvényű hasadék található az ereszkedéstől jobbra, ahol át lehet tekinteni a Három-Bölcs-kürtőbe. Az átpréselődés bizonyos testméret határokhoz van kötve! (A kötélről leszerelve az itt is ellendül!) A 2,5 m hosszú vízszintes szűkület túloldalán piciny párkányon ölthet újra alakot a látogató. Balra egy nagyobb párkány van, ahonnan tiszteletünket tehetjük a terem túlsó falán díszelgő „Három Bölcs” cseppkő sziluettjének. Ide a magunk által fűzőlyukba bújtatott kötélhídon araszolhatunk ki (Tk, 2 m Kgy, 2 m Kh). Ezen a helyen állva, az alulról kimászott kürtő térképezése közben figyeltek fel erre a keskeny hasadékra, amiben denevérek tűntek el nagy szárnysurrogás közepette. Innen nyílik még a Mini-akna -8 m mély szabadon mászható hasadéka.
A mi utunk azonban a kürtő sokkal tágasabb mélyébe vezet. Az általunk hozott kötelet (nincs beszerelve!) a kötélhíd fűzőlyukába kötjük (Tk, 3 m Kgy). Erről ereszkedhetünk le (E15) a fantasztikusan szép kürtőben addig, amíg kissé összeszűkülnek a falak és kibukkanunk a Mozdony termének tetejében. Itt jobbra kinyúlva betekerhetünk egy egyenes nittfület a megosztáshoz, majd 8 m ereszkedés után egy szintbe kerültünk a Mozdonnyal az akna túlsó oldalán, de néhány kisebb lendülettel máris zárhatjuk a kört. Ha kötelünket vissza akarjuk nyerni, akkor visszafelé is meg kell tenni ezt az utat. (A kötéllehúzáshoz nem garantált a siker!).
Útvonalon kívüli kürtők:
Szent-akna:
Legkönnyebben a Sáros-aknából leereszkedve, nem a Drúz-akna felé indulva, lelhetünk rá, ha a széltében elkeskenyedő hasadéban kicsit felmászunk (2 m-t) és visszacsusszanunk a beépített kötél aljához.. Alulról is odatalálhatunk, ha a Drúz-akna aljáról (-111 m) egy kicsi termen keresztül, mászunk fel a kötélhez.
A hasadékszerű járatban felmászva a fix kötélen, 22 m után egy nagy párkányra érkezünk (M22), ahol egy 7 m mély akna nyúlik a mélybe. (Ide le, a szabadmászást csak a biztos mászóknak ajánljuk!) Továbbindulva felfelé még 20 m hosszban követhetjük a hajdani vízvezető járatot (M16). Külön érdekessége a barlangnak ez az ága, mivel egy ősi víznyelőben szemlélődhetünk itt, melynek találkozása a zsomboly aknarendszerével (talán) csupán a véletlennek köszönhető. Kellő áhítattal járjuk hát!
Kőpengék:A Mozdony termébe való bebújás előtt egy jellegzetes 2 m magas kőélre kell felállni, a Kúszó irányából érkezve. Itt található az a fix kötél amin feljuthatunk az utolsóként elesett kürtőbe. A kezdetben kissé szűköcske méretű kürtő a 18 méterrel feljebb található nittnél tágul ki leginkább (M18), meg mutatva a névadó, borotvaélességű kőpengéit. Innen feljebb mászni már csak az igazán lelkeseknek ajánlott (M6), mivel a további szakaszt befoglaló méretek jócskán megcsappannak. Bár a kürtők rengetegében eltévedt vándorok körében ez a legkedveltebb tévút. (Ez nem vezet ki az Ablakhoz!).
IRODALOM:
1. Scholtz Pál Kornél (1911): Beszámoló az 1911. Évi junius hó 10-13 közötti tett expedícióról a szilasi fennsíkon. - Kézirat.
2. Strömpl G. (1912): Előzetes jelentés az 1911 év nyarán az Abaúj-Gömöri barlangvidéken végzett barlangkutatásokról. - Földtani Közlöny, 2. füzet, p.3
3. Bekey Imre Gábor (1914): A Vecsembükki zsombolyok. - Turista közlöny 1914. 3. száma
4. Kessler H. (1927): A Vecsembükki és az Almási zsombolyok első bemászása.- Turistaság és Alpinizmus, XVII. p.123-127.
5. Boegan Eugenio (1929): Grotte dell' Ungheria - Le Grotte d' Italia anno 3. p. 142-144
6. Dénes György (1961): Előzetes jelentés a V. M. barlangkutató szakosztály...- Tájékoztató 1961 IX. p.2-3
7. Kósa A. (1964): Beszámoló a Vörös Meteor Csoport 1963. évi zsombolykutató expedíciójáról. - Tájékoztató, 2-3. p.46-48.
8. Kósa A. (1968): Újabb adatok az Alsó-hegyi zsombolyok megismeréséhez.- Karszt és Barlang, I-II. p.17.
9. Kordos L. (1984): Magyarország barlangjai. - Gondolat
10. Nyerges A., Rose Gy. (1991b): BEAC 1991. évi csoportjelentés. - Kézirat.
