Körte-zsomboly
Szinonima: V/25, V/5.
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy,
5452/47
Hossza: 25 m
Mélysége: -20 m
Bejárat tszfm: 530 m
Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcsától DDNy-ra
200 m-re található, kis hegyorron. Megközelítése:
A sárga jelzésen haladva a Búbánat-zsomboly felé, mielőtt azt elérnénk,
a figyelmesebb szemlélő bal oldalt az út mellett
a térszín enyhe megrogyását és az azt körülvevő kőhalmokat
veheti észre, amelyhez közelebb kerülve kibontakozik a zsomboly tekintélyes
méretű bejárati szádája.
-20 m mély, 25 m hosszú. Legnagyobb horizontális kiterjedése
5 m. Középső-triász wettersteini mészkőben alakult ki.
A kötelet egy fához kikötve a célszerűen a zsomboly keskenyebbik É-i
oldalán érdemes. Ahol a falak közelsége még a traverzálást is
megengedi, egy darabig. A barlangba befelé nézve a jobboldali falon két
méterrel lejjebb azonban célszerű felhasználni az ott lévő nittet az ereszkedés
folytatásához. -5 méter mélységben az átellenes K-i falon egy rövid, vízszintes
hasadékba bújhatunk be, melyben néhány kisebb cseppkőképződmény
látható, igaz csak lámpafénynél. A zsombolyt hajdani -6 méteres kis beszakadásából
jó néhány kutató tábor bontakoztatta
ki jelenlegi mélységéig. Az impozáns akna
(átl. 2x4 m átmérőjű) falain ütött-kopott szenilis cseppköves képződmények
vannak, alját agyag és kőzettörmelék borítja.
Bejárásához 20 m kötél, 1 nittfül és egy karabiner szükséges.
Bejárata előtt nagymennyiségű a barlangból kitermelt depó
található, melyből nagy mennyiségű holocén
csontlelet került elő (Homo Sapiens, Ursus Speleus,
Jávor szarvas ....). A barlang bontásában nagyrészt a MAFC kutatói
vettek rész, számos vendégkutató közreműködésével.
Feladat:
- További feltárása.
- Régészeti feldolgozása.
Nyerges Attila
Körte-zsombolyban talált
csontleletekről:
-20 m
Sus scrofa (vaddisznó): koponya.
Cervus elaphus (gímszarvas): koponya.
Apodemus aff. agrarius (pirókegér):
fogak. Az biztos, hogy valamilyen Apodemus fajról van szó, a fogak koronaelemei
a pirókegéréhez állnak közelebb, de nem lehet kizárni azt sem, hogy erdei
egér (Apodemus sylvaticus) fogai.
A gyűjtést végezte: Nyerges Miklós
Időpont: 1999. IV.
Az összes anyagról elmondható, hogy nincs egyetlen olyan faj sem, amiből
jégkorszakra (pleisztocén) lehetne következtetni, a maradványok minden
bizonnyal holocén korúak, a háziállatok
esetében valószínűleg maximum pár száz évesek, a Körte-zsomboly anyagából
nem lehet szűkebb korra következtetni.
Budapest 1999. XII. 10.
Magyar Nemzeti Múzeum
Őslénytár
Gasparik Mihály
