Bába-völgyi barlangok I-IX.
Kép: A Bába-völgyi 1.sz.
víznyelőbarlang markáns bejárata.
Bába-völgyi I. sz. víznyelőbarlang
Szinonima: -
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy
5452/22
Hossza: 32 m
Mélysége: -14 m
Bejárat tszfm: 341 m
A Szögligettől
3 km-re É-ra, kb. 341 m tszf. magasságban nyílik a Bába-völgyben
a turistajelzésen felfelé haladva az első objektum az út jobb oldalán.
Hatalmas 30-40 m átmérőjű, -6-8
m mély nyelőtölcsére inaktivizálódó, 32 méter hosszú, -14 m mély időszakos
víznyelőbarlangot rejt. Omladékos járata
felső-triász hallstatti mészkőben
alakult ki.
Oldásos formakincs és cseppkőképződmények
nem ismertek benne. Jelenleg csak -8-10 m mélységig járható, azonban bontással
az minden bizonnyal meghosszabbítható lenne.
A barlang egésze omlásveszélyes!
Bába-völgyi II. sz. víznyelőbarlang
Fokozottan védett
Szinonima: -
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy
5452/2
Hossza: 70 m
Mélysége: -22 m
Bejárat tszfm: 343 m
A Szögligettől 3 km-re É-ra, kb. 343 m tszf. magasságban
a Bába-völgyi 1.sz. víznyelőbarlang után 50 m-el továbbhaladva a völgyben
számos mély vízmosástól körülvéve egy
kis sziklafal tövében nyílik.
70 m hosszú, -22 m mély időszakos víznyelőbarlang.
Felső-triász hallstatti, helyenként tűzköves mészkőben
alakult ki. Felfedezése bontással, 1957
augusztusában történt.
Keskeny hasadék, helyenként kuszoda jellegű járataiban karrosodott
oldalfalak, néhol cseppkőképződmények találhatók, a barlang felső szintjén
agyagkitöltés van. A barlang bejárati szakasza omlásveszélyes.
Víznyomjelzéses vizsgálat alapján az elnyelt időszakos vízfolyások
a Borz-(Lakatos-) forrásban jelennek meg.
Feladat: - Fotódokumentáció elkészítése.
Bába-völgyi III. sz.
víznyelőbarlang
Kiemelt jelentőségű
Szinonima: -
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy
5452/22
Hossza: 107 m
Mélysége: -11 m
Bejárat tszfm: 345 m
A Szögligettől ÉÉK-re 2.8 km-re a kék-piros turistajelzés
elágazásánál nyíló időszakos több nyelőponttal rendelkező nagy víz hozzáfolyási
nyomokkal körülvett víznyelőbarlang.
87+20 m hosszú, -11 m mély járata középső-triász gutensteini dolomitban
alakult ki. Felfedezése 1993 nyarán
történt (MAFC). 2000 XII. 10-én a debreceni
kutatók egyike a barlangban túrázva sikeresen tovább kúszott a végponti
szűk meanderben további kb. 20 m-t.
Szűk és omladékos bejáraton bekúszva
egy kis terembe érhetünk, ahol egy a nagy szárazság ellenére is aktív
patak (vagyis csak erecske) csatlakozik a járatba. Innen négykézláb
haladva lehet követni a víz útját 20 m-en át, majd a Mocsáron
átkelve egy leszakadt kőtömb alatt felfelé bújhatunk egy felülről beérkező
tágasabb járatba, melyben akár már fel is lehet állni (legfelső pontja
a bejárat szintje felett van). Ezután némi omladék átrendezése után és
néhány szűkületen áthaladva jutottak a kutatók a barlang legnagyobb termébe,
mely 18 m hosszú, átlagosan 6 m széles és 4 m magas. A terem
mennyezetét egy hatalmas réteglap képezi, a belőle leszakadt tömbök a teremben
hevernek szanaszét érdekes agyagképződményekkel és cseppkövekkel borítva.
Itt visszatér a patakmeder, amelyben több helyen is barlangi
vakrákok (!) élnek. A terem oldalából számos vízfolyásnyom és
szivárgás csatlakozik be. A folytatás egyenlőre egy szűk
vizes meander, amelyen az előrehaladást a falra cementálódott
ősi kitöltésmaradványok akadályozzák. A rendkívül szűk járatban kb. 20
m-t sikerült bejárni, ami hasonló méretekkel, de tovább folytatódik.
Víznyom jelzése alapján az Acskó-réten fakadó Acskó-forrással
áll hidrológiai kapcsolatban. A barlang vízfolyásában vakrákok, légterében
denevérek élnek.
Megkülönböztetett jelentőségű védelmét a Bába-völgy jelentős méretű
víznyelőbarlangjaként, kiterjedése és formakincse mellett, különleges barlangi
vakrák faunája és hidrológiai jelentősége miatt érdemli ki.
Feladat: - Fotódokumentáció elkészítése.
- Biológiai vizsgálatok
- Térképének kiegészítése.
- Továbbkutatása jelentős eredménnyel járhat (Frank-barlang rendszere).
Bába-völgyi III-a. sz. berogyás
Szinonima: -
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy
5452/24
Hossza: 8 m
Mélysége: -8 m
Bejárat tszfm: 345 m
A Bába-völgy III.sz. víznyelőbarlangtól DNy-ra 100 m-re
található fiatal feszakadozással keletkezett kettős
berogyás, melynek a feltáró kutatásban, -- tudván a közelben
több nagy barlang is található -- nagy szerepük lehet.
Jelenleg -8 m mély és ezt is bontásnak
köszönheti. Az agyagos szűk járat falait 2000 szeptemberére már tisztára
mosta az időszakosan befolyó víz. További
bontása lehetőséget nyújthatna a Bába III-as Nagy-terme mögötti járatok
megismerésére. Rendkívül ígéretes.
Feladat: - Fotódokumentáció elkészítése.
Bába-völgyi IV. sz. víznyelőbarlang
Szinonima: - Bódvaszilasi-víznyelőbarlang,
Szádvári 4.sz. víznyelő barlangja, Bóvavölgyi-víznyelőbarlang
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy
5452/25
Hossza: 46,3 m
Mélysége: -29,1 m
Bejárat tszfm: 350 m
A Szögligettől ÉÉK-re 2.8 km-re nyílik. Ha a III.sz. víznyelőtől
nem térünk vissza a turistaútra, hanem továbbhaladunk a völgytalpon: egy
rétre érkezünk, amely nagy része kerítéssel van körülvéve. E kerítés jobb
oldalán halad a turistaút, míg a baloldalon a kerítés mellett mintegy 250
m-t továbbhaladva érjük el az időszakos víznyelőbarlang
jól fejlett nyelőtölcsérét és a hozzávezető rendszerint száraz patakmedret.
A -29,1 m mély, 46.3 m hosszú járat hasadék mentén, melynek legnagyobb
horizontális kiterjedése 15 m. Felső-triász hallstatti mészkőben
alakult ki. 1957 augusztusában tárták
fel, bontással.
Bejárati szakasza omladékos ferde
lejtővel kezdődik. Ennek végén, egy szűkületen átpréselődve egy kisebb
lemászás után érhetjük el a barlang fő aknáját,
mely 8-10 m mély, szabályos kerek, oldott falakkal ritkaságszámba megy
a területen. Egyik falában, szálban álló agyagpala
látható, jelezvén, hogy a víznyelő a vízzáró kőzet és a mészkő határán
alakult ki. Ebben az aknában jelenleg egy igen rossz állapotban található
vaslétra van (!), amely használata
csak kötélbiztosítás mellett ajánlatos. Az akna alja teljesen elszűkül,
mintegy 3 m-re felette azonban egy oldalhasadékon vízszintesen továbbhaladva
előbb egy fentről becsatlakozó szép cseppköves kürtő látható, majd további
két kisebb lemászáson keresztül érhető el a barlang sáros végpontja.A
járat végpontján aktív vízfolyás ismert, mely az 1970-ben
végzett kísérlet alapján a Szlovákiában
fakadó Köszörű- és Andródkerti-forrásban jelentkezik.
Feladat: - További feltárása ajánlatos, kezdeti szűk szakaszok
után jelentős kiterjedésű járatrendszer valószínű.
***Megjegyzés: A
Bába-völgyben jelenleg IX-es számig jelölt objektumok ismertek (a völgyben
alulról felfelé számozva), de ezekből csak az első négy foglal magába ismert
barlangot. A többi (V-IX) csak berogyás,
ill. objektum gyanánt tárgyalható, jelenleg.